Régikönyvek.hu

XX. Online árverés

[Folyóirat] Sztálin Vasmű építője. Sztálin Vasmű építkezés Pártbizottságának lapja. (Sztálin Vasmű építkezés dolgozóinak lapja.) Szerkesztő: Fürjes János. 190 lapszám a II. évfolyam 45. száma és az V. évfolyam 47. száma között (1951. november 6. – 1954. június 15.)
[Dunaújváros] Sztálinváros, 1951–1954. (Szikra ny. [Budapest] – Sztálinvárosi ny.) A lapszámok terjedelme 4 oldal, három ünnepi szám kivételével. Folio.
A Sztálin Vasmű a szocialista tervgazdálkodás első ötéves tervének legnagyobb nehézipari beruházása volt. Az acél- és vasgyártás fellendítésére már 1945-től készültek tervek; elsőként Mohács térségébe tervezték a beruházást. A Szovjetunió Jugoszláviával való megromlott kapcsolatai miatt viszont más helyet kerestek az acélműnek, és egy, az ellenséges határtól távolabbi települést, Dunapentelét választották színhelynek. Az előkészítő munkálatok, végső soron a Vasmű és a kiszolgáló város építése 1950. május 2-án kezdődött meg. Az egész országból rengeteg fiatal érkezett ide; a párt egy új, bajtársiasságon és munkaversenyen alapuló társadalom kialakítását tervezte itt. Lapszámaink erről a folyamatról számolnak be: a munkaverseny számos részletével, kitüntetett sztahanovisták fényképeivel, Rákosi elvtársnak, Vorosilov marsall elvtársnak, Sztálin elvtársnak küldött, forró szeretettel írott nyílt levelekkel, új normákkal és túlteljesítési hírekkel, üzemrészleg-átadási hírekkel, a Szovjetunió példamutató nehézipari beruházásairól készült fotóriportokkal, az aljas szabotőr bandákat leleplező cikkekel, illetve a nemzetköziség jegyében a bebörtönzött Duclos elvtárs szabad engedését követelő kollektív levéllel. Első lapszámunk nagy alkalmat ünnepel: az első nagyobb gyáregységet 1951. november 7-én adták át, és a kiszolgáló város neve is ekkor változik (Rákosi elvtárs javaslatára) Sztálinvárosra. A lapszámok túlnyomó többsége 4 oldal terjedelmű, a nehézipari, politikai, mozgalmi és sporthíreken kívül olykor ódákat is tartalmaz különféle politikai vezetők tiszteletére (például Zelk Zoltán tollából). A heti kétszer megjelenő folyóirathoz „Tüske Tóni” névvel egyleveles rajzos melléklet csatlakozik, mely képregényes formátumban igyekszik fokozni a békekollektíva (gyári munkásság) békeharcát, azaz túlteljesítését, azaz munkavégzése (fizetés helyett dicsőséggel jutalmazott) hatékonyságát. Később ez a vidám melléklet beleolvad a lapba, mellékletként pedig 4 lapszámnál a Gépgyári Tükör című egyleveles kiadvány tűnik fel, amely a munkaversenyben kitüntet és büntet: minden melléklet végén nevesítve ítélik el a lemaradó pribékeket, lazsálókat, a szocialista termelés ősellenségeit.
Gyűjteményünk az alábbi lapszámokat tartalmazza: II. évfolyam, 45. (1951. november 6.) – III. évfolyam, 9–11., 13–14.; 16–18.; 20–21.; 23–24.; 26.; 29.; 32–34., 36.; 42–47.; 49–52.; 54–58.; 60–61.; 64–65.; 68.; 70–73.; 77–78.; 80.; 83.; 85–88.; 90–101.; 103–104. szám (1952. február 1. – 1952. december 30.) – IV. évfolyam, 10–12.; 14–20.; 22–28.; 30–46.; 48–50.; 52–56.; 58–66.; 68–104. szám + 3 rendkívüli lapszám 19.; 46.; 65. lapszám jelzéssel (1953. február 3. – 1953. december 31.) – V. évfolyam, 1–34.; 37.; 43–47. száma (1954. január 5. – 1945. június 15.). Néhány lapszám első oldalán régi tulajdonosi bejegyzés. Első, ünnepi számunk (II/45.) a lapszélek mentén kissé sérült, a hajtás mentén szakadásnyomok, gyűjteményünk utolsó (V/47.) lapszáma kissé foltos.