Studio Antikvárium

41. könyvárverés

Budapest, 1921. („Pátria” Irodalmi Vállalat és Nyomdai Rt. – Világosság Rt.) 332 + [381]–428 p. (oldalszámozáson belül 4 beragasztott műmelléklettel); [429]–476 p. (oldalszámozáson belül 4 beragasztott műmelléklettel).
Balassa József (A.), Déry Tibor, Jászi Oszkár (Rab Balázs), Raith Tivadar, Révay József, Schmidt József, Schöpflin Aladár, Supka Géza (Esszetai Hémár, Sub strige), Tóth Árpád, Turóczi-Trostler József, Venetianer Lajos és mások írásaival. Czakó Ambró (1887–1974) ciszterci, később református lelkész, vallásfilozófus, újságíró kulturális folyóirata, 1921-től összesen három évfolyamot élt meg. A lap ugyan nem vállalt közösséget az 1919-es forradalmakkal, de több munkatársa, így főszerkesztője is részt vállalt a forradalmi hatalomból. Ez, valamint a kissé provokatív (később kicserélt) címlap, a Jegyzetek rovatban a gyakori polemizálás a hatalom kulturális vonalával, a leplezetlen érdeklődés a szakszervezeti kérdések, a baloldali filozófiák és pedagógiák iránt együttesen vezettek a folyóirat betiltásához. Az első év harmadik számában a címlapterv-váltást így indokolják: „Címlapunk változást szenvedett. Eltűnt róla a kalapács, a kalász és a toll: az emberi munka szimbólumai. De felfogásunk nem változott: csak a munkának van előttünk értéke s azt akarjuk, hogy csak a munkás ember becsültessék meg. Hogy mégis az égbe néző sast választottuk, az azért van, mert a szabadságot és a függetlenséget legjobban így jelképezhettük.” A lap kiegyensúlyozottan ismerteti a németországi és magyarországi bolsevizmusról írott könyveket, számos cikket szánnak a szabadkőművesség témájának, a munkásmozgalomnak, tanügyi reformkérdéseknek, kortárs etikai és filozófiai problémáknak. A szerzőgárda a baloldali ügyek mellett művészeti kérdésekkel is foglalkozik; a könyvkritikai rovatában felfigyelnek a magyar bibliofilia kibontakozására, tanulmányokban pedig a modernista képzőművészek munkásságát méltatják, Kassákot, Csontváryt. Csontváry jelentőségét az elsők között ismerik fel, kétrészes, műmelléklettel teljes tanulmányt szánva a festőnek. (Itt publikálta először Lehel Ferenc Csontváryról szóló tanulmányát.) Példányunk papírborítóin és a címlapokon régi gyűjteményi bélyegzések. Két lapszámban néhány ceruzás széljegyzet.
Lakatos 574.
Fűzve, kiadói papírborítóban (az első és a 8–9. összevont lapszám kiadói papírborítója hiányzik), összességében jó példány.