2025. Oct. 20., Monday
Catalogue presentation

Studio Antikvárium
28th Book Auction

04-12-2010 10:00

 
178.
tétel

Froniu(s), Matthia(s): Der Sachssen inn Siebenbürgen: Statuta: oder eygen Landtrecht. Durch Matthiam Fronium ubersehen, gemehret.

Froniu(s), Matthia(s): Der Sachssen inn Siebenbürgen: Statuta: oder eygen Landtrecht. Durch Matthiam Fronium ubersehen, gemehret.

[Brassó] (Cronstadt), 1583. (Georg Greus). [19] + CXCVII + [4] p. A kétszínnyomású címlevélen díszes fametszetű keret. A címlap utáni levélen Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem fametszetű címere, az utolsó levélen...

Archive item - The artwork is not available

Catalog with results!

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

178. item
Froniu(s), Matthia(s): Der Sachssen inn Siebenbürgen: Statuta: oder eygen Landtrecht. Durch Matthiam Fronium ubersehen, gemehret.
[Brassó] (Cronstadt), 1583. (Georg Greus). [19] + CXCVII + [4] p.
A kétszínnyomású címlevélen díszes fametszetű keret. A címlap utáni levélen Báthori István lengyel király és erdélyi fejedelem fametszetű címere, az utolsó levélen Matthias Fronius fametszetű címere áll.
Az erdélyi szászok jogszabálygyűjteményének német nyelvű kiadása, ezzel egyidejűleg latinul is megjelent. 1570-ben a szász „Universitas” megbízásából dogozta ki Matthias Fronius. A munkát még megjelenése előtt Albert Huet szász ispán, Lukas és Peter Hirscher brassói tanácsnokok is átnézték, a közösség több éven át vitatta. Végül 1583-ban Báthori István fejedelem Krakkóban megerősítette, és hatályos jogforrássá emelte. A munka több korábbi szász joggyűjteményre támaszkodik, ezek közül elsősorban Johannes Honterus „Compendium juris civilis”-e emelhető ki. A jogkönyv az európai humanista jogfejlődéssel párhuzamosan haladva messze megelőzte a királyi Magyarország gyakorlatát. Azokra az esetekre, amelyet a „Statutum”-ok nem szabályoznak, hazánkban egészen egyedülálló módon a római jogot jelölte meg, mint elsődleges jogforrást. Ezért a jogtörténet az egyetlen magyar területen végbement sikeres római jogi recepciós kísérletként értékeli. A „Statutum” 1853-ig volt érvényben az erdélyi szászok között.
Matthias Fronius (1522–1588) Wittenbergben és Odera-Frankfurtban végzett tanulmányai után szülővárosába, Brassóba visszatérve előbb a jogtudomány lektora lett a Honterus iskolában, majd rektor ugyanitt. Jogi pályára lépve másfél évtizeden át töltötte be a város jegyzői hivatalát, később senator volt, és városát képviselte az erdélyi országgyűléseken.
A kötet nyomdászattörténeti érdekessége, hogy mikor kiadása aktuálissá vált, a brassói nyomda éppen vezető nélkül maradt. A másik szóba jöhető nyomda, a nagyszebeni viszont szegényes felszerelése miatt alkalmatlan volt a nagyszabású munka elvégzésére. Ezért ahhoz, a hazai gyakorlatban szinte példa nélkül álló eljáráshoz folyamodtak, hogy néhány új dísz és típus beszerzése mellett, a két műhely készletének leghasználhatóbb részét a szebeni nyomdász, Georg Greus keze alatt egyesítették. Ennek eredményeként jött létre a XVI. század végének egyik legszebb kiállítású brassói nyomtatványa. A kötet reprezentatív igényét jelzik a metszőjének biztos mesterségbeli tudásáról árulkodó címlapkeret és a címerek. A szász közösség összefogásával létrejött mű elkészülte után, a nyomdai anyagot ismét kettéválasztották.
Számos levélen korabeli, német nyelvű marginális bejegyzések. Néhány levélen apró régi javítások. Az utolsó levélen Fronius fametszetű címere körülvágva, és egy másik levélre ragasztva.
RMNy. 523. RMK II. 173.
A könyv XVIII. század első felében készült bőrkötéséről a bőrt eltávolították, így példányunk kötéséből csak a korabeli nyomtatványokkal bevont kötéstáblák és a bindek maradtak meg. Festett lapszélekkel, rendkívül ritka könyv.