Studio Antikvárium

18. könyvárverés

34 levélnyi, tintával írt, mindkét oldalán sűrűn teleírt kézirat, kockás irkafüzetbe írva. A füzet borítójának belső felén bejegyzés: "Fernbach Bálint (1871-1926) feljegyzései két afrikai vadászatáról - 1904/5 és 1909/10. A másodikról - 1907/8 - nincs feljegyzés. Vadászott még Ceylonban és a Ferenc József földön jegesmedvére, rozmárra stb. 1914 őszén már meg volt szervezve az alaszkai vadászexpedíciója, de ez a világháború kitörése miatt elmaradt". Ezután a két vadászati expedíció pontos, napokra bontott leírása következik. A napló szövege után: "Ezen feljegyzések eredetijei egy kis noteszben voltak. Innen másoltam ki szószerint. [.. .] Ezen napló bármilyen nyomtatásbani jogát fenntartom magamnak. Dr. Fernbach Bálint, Bpest V. Tanács krt. 18. Bpest 1961. július hó 25-én". A kézirat végén az unokaöccs Fekete István Kittenberger Kálmánról írt könyvének Fernbachra vonatkozó tévedéseit tisztázza. Papp Árpád "Nemes vadak és vadászó nemesek" című írásában így ír Fernbachról: "Fernbach Bálint, a szondi nagybirtokos ugyancsak a nagy vadászok sorába tartozik. Feljegyzés igen kevés maradt róla, tollat irodalmi ihletéstől vezérelve szinte sohasem fogott. 1905-1906-ban Tallián Emillel együtt vadászik Afrikában, vélhetően egy Tallián Emillel való közös vadászat eredményei azok a trófeák is, melyek a második világháború után kerülnek a Szabadkai Városi Múzeum raktáraiba 1907-es évszámmal. 1909-ben (február és március) Német-Kelet-Afrikában elefántot, bivalyt lő. 1910 első hónapjaiban Kittenberger Kálmánnal vadászik, 1911-ben a Ferenc József-földet Tallián Emillel látogatja. További életrajzi adatai ismeretlenek ez idáig a kutatók előtt". Fernbach Bálintnak az első világháború végéig háromezer hold birtoka volt. A trianoni határok meghúzása után a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csak ötszáz holdat hagyott a tulajdonában, a többit a győztes délszlávok fiai kapták. Nemcsak anyagiakban alázták meg azonban, hanem rendszeres csendőri zaklatásnak, testi fenyítésnek is ki volt téve. Mindez odavezetett, hogy idegileg teljesen összetörve, 1926 januárjában apatini házában öngyilkos lett. Ezt követően szondi vadászkastélyát lerombolták, belőle építették fel az apatini malmot.

Hozzá tartozik: Gr. Szécsényi Géza délafrikai utinaplója (1897). 44 levélnyi, tintával írt, mindkét oldalán sűrűn teleírt kézirat, vonalas füzetbe írva, rengeteg javítással. Utána folytatólagosan: Néhai Fernbach Bálint 1904-5 évi Angol-Keletafrikai vadásznaplójából. 16 levél és 4 sor; tintával mindkét oldalán sűrűn teleírva. Feltehetően - bár a kéziratban semmilyen erre utaló bejegyzés nincs - ez is dr. Fernbach Bálint kézírása, ami 1950 körül készült. Az első napló forrása számunkra ismeretlen. A füzet kötéstáblái leváltak, a gerinc hiányzik. Rendkívül érdekes, unikális gyűjtemény.