Virág Judit Galéria

(41) Őszi árverés

Olaj, vászon, 116 x 97 cm
Jelezve jobbra fent: Ferenczy Károly

Proveniencia:
Diener Dénes József (Malonyay, 1906, 51. old.), 1906
Hoselitz Gyula, (Műcsarnok, Ferenczy Károly Emlékkiállítása,katalógus: 189.), 1922, utána lappang.

Kiállítva és reprodukálva:
Ferenczy Károly Emlékkiállítása,Műcsarnok,1922., katalógus: 189.

A Ferenczy-életmű -(Wanted)

A Magyar Nemzeti Galéria 2011–2012-ben megrendezett Ferenczy-kiállítása hiánytpótolt: az egyik legjelentősebb magyar mester életműve ugyanis az 1922-es emlékkiállításóta nem volt ilyen számban látható Budapesten. Boldogabb nemzetek két-háromévtizedenként számot vetnek nemzeti művészetük meghatározó személyiségeinekéletművével és új értelemzések mentén bővítik a már kialakított narratívákat.Ferenczy Károly vonatkozásában mi ezt most tehettük meg. A kiállítást egy "wanted"akció kísérte, illetve részben megelőzte, ahol a rendezők lappangó képeket kerestek.Az egyik legkeresettebb mű éppen a Lovak a vízben fekete-fehér reprodukcióról ismertváltozata volt.

A datálás kérdése

Ferenczy életművében nagy számban találhatunk lovas témájú képeket. Legkorábbi,1878-as vízfestményei lovakat ábrázolnak, és több változatban megfestett "lovas képeket" ismerünk az 1896–1906 közötti évekből is. Mivel a régi katalógusokban a képcímekheza legritkábban társult méret, netán reprodukció, ezek pontos beazonosításaigen nehéz, és a lappangó művek megismerésével párhuzamosan állandó revideálásraszorul.

Genthon István adatait átvéve a 2011-es oeuvre-katalógus 74. sorszámmal közli az1896-ra datált Lovak a vízben című képet, mellékelve Malonyay Dezső 1906-os könyvénekreprodukcióját. A kép közvetlen megismerése nyomán azonban kételyek merülhetnekfel a datálást illetően, a jelen elemzés tárgyát képező mű ugyanis alighakészülhetett Ferenczy első nagybányai nyarán, a Hegyibeszéddel egy időben, vagy a Háromkirályok(1898) előtt. Festésmódja alapján - színhasználata, a kék kontúr alkalmazása,a ragyogó fények - legkorábban 1900–1901 körül keletkezhetett, nagyjából aJózsefet eladják testvérei (1900) idején, de még inkább 1902 vagy 1903 nyarán, a fürdőzőfiúkat ábrázoló kompozíciók és a Keresztlevétel (1903) közötti időben. A képpelkapcsolatos biztos adatok - a Malonyay-könyvben található reprodukció (ahol a szerző1901-re datálja a művet) és az 1922-es emlékkiállítás 189. tételeként való felsorolásés reprodukció, valamint az a tény, hogy mind a mai napig az ott említett tulajdonosleszármazottai őrízték - nem igazítanak el a keletkezés idejének kérdésében. Kétségtelen,hogy 1903-as, első gyűjteményes kiállításán 3 Ferenczy 1896-ra datált egy Lovakvízben című képet (amelyet a kiállítást előkészítő, kézzel írott jegyzékében még, mint "régibb képet" említ, egy másik Lovak vízben "kis kép" társaságában), de adatok vagypontosabb leírás hiányában nem tudhatjuk, melyik lovas képek szerepeltek ezen a tárlaton.A "kis kép" feltehetően az 1898-ban készült Lovak (2011. oeuvre-katalógus: 126.és 127. valamelyik változatát jelölheti), ami azt mutatja, hogy a téma évekig foglalkoztattaFerenczyt, a "régibb kép" pedig vonatkozhat egy ma még lappangó változatra. Aváltozatok és vázlatok 4 ismeretében megfigyelhető, hogy a téma ismételt feldolgozásaelőkészített egy jelentős képet, az 1922-es katalógus 188-as 5 vagy/és 189-es számmaljelzett tételét / tételeit. Ez a kép (vagy ezek a képek) túlmutat(nak) egy naturalistapillanatkép által felvetett és megoldandó színproblémán és olyan jellegű, bonyolulttartalmat hordoz(tak), mint a korábbi Ádám, arra utalva, amit Ferenczy Valér mint apjaéletvitelét és művészetét egyaránt jellemző esztétizmust említ Ferenczy Károlyrólírott életrajzában.

„A SZÁZADVÉG ÓKORIAN POGÁNY ARCA”

Meglepőnek tűnhet, hogy egy első látásra ízig-vérig plein-air kép kapcsán a 19. századvégének antik szépségeszményét idézzük fel. Mert hogyan is hozható kapcsolatba eza lóháton ülő, gatyás parasztlegény az ókori művészettel? Például a Parthenon frízéneklovasaival, vagy éppen kentaurjával? Mi az ami e kép szemlélése közben - a festőszándékának megfelelően - előhívja képi memóriánk mélyéről a szép antik férfitestekemlékét? Ennyi kérdés után íme a válasz: a test szoborszerű tömörsége, szépsége,a felület páratlanul gazdag és felkavaró érzékisége mutat túl a látszólag hétköznapijeleneten és utal további rejtett tartalmakra. A plein-air látásmód szabályai szerintugyanis ilyen ragyogó, szórt fényben a lovas alakjának fel kellene oldódnia a vibrálólevegőben. Ferenczy, éppen ellenkezőleg, tömöríti. A vázlatok impresszionista pillanatszerűségétfelváltja a jelenben megmutatkozó örök szépség: a kánon élménykéntvaló átélése. Emlékezzünk, hogy Ferenczy Valér külön kiemelte apja speciális érdeklődéséta görög szobrászat és az emberi test esztétikája iránt, jelezve, hogy FerenczyKároly festői felfogásának középpontjában "minden esztétikai érték fokmérőjeként" azélvezet szerepelt 8 (lásd Ferenczy Valér: Ferenczy Károly, Bp. 1934, 25, 70–71). Valérkimondatlanul, de jól dekódolhatóan az erotikusan (a szép testhez kapcsolódóan) megalapozottantik szépségeszményre utal. Úgy tűnik, Ferenczy Károly arra törekedett,hogy a márványszobrok tömörségét és lüktetően érzéki felületét kora festői nyelvén, aszínek és fények alkalmazásával hozza létre. Érdemes elidőzni, és közelről szemügyrevenni a kékkel kontúrozott kar és kézfej, vagy a balra tekintő arcél rendkívül gazdagszínvilágát. (Hasonlót láthatunk a Keresztlevétel Magdolnájának arcán). De említhetnéma pejló tomporát, ahol - a neós festők színforradalma előtt - a fényesen csillogóselymes barna felület kékbe, lilába játszik (akárcsak a Márciusi est kocsiba fogott lovainál).Vagy a kék és lila reflexeket a vízfelszínén. És mindez finom, szecessziós-szimbolistareminiszcenciákkal is keveredik, olyan kanyargó vonalvezetéssel (a kék kontúrmentén) amely felidézi az 1896-ban készített Kiss József-illusztrációk nosztalgikus atmoszféráját.Szimbolizmus, antik ideál, impresszionizmus - dióhéjban Ferenczy Károlyeszköztára 1903 körül. Ezt láthatjuk és élvezhetjük az életmű kiemelkedően jelentős,most előkerült darabján, a Lovak a vízben című képen.

Boros Judit

Lábjegyzet:

1 Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása, MNG 2011. november 30 – 2012. május 27.

2 Ferenczy Károly Emlékkiállítása, OMKT, Műcsarnok, 1922. január–február

3 Ferenczy Károly képei. Nemzeti Szalon, Budapest,1903. november–december.

4 2011. oeuvre-katalógus: 72 (ez lehetett Kohner Adolf gyűjteményében, nem az oeuvre katalógus: 75, 73 -
feltehetően mindkettő későbbi mint 1896 -, 126, 127.

5 Ez feleltethető meg a 2011-es oeuvre-katalógus 75. tételének, ismeretlen kép, lappang vagy elpusztult).

6 Ferenczy Valér: Ferenczy Károly. Budapest, 1934. 70–71, 102 és továbbiak.

7 Ferenczy Valér i.m. 102.

8 Ferenczy Valér i.m. 25, 70–71.