Abaúj Antique Book Shop

Fair Partner ✔
104. (Maradj otthon!) könyvárverés

FENYŐ Miksa (1877-1972.) író, a Nyugat folyóirat szerkesztője, a mecénás, újságíró, kritikus, országgyűlési képviselő géppel írt autográf aláírt levele Horváth Béla (1908-1975.) költő, újságíró, lapszerkesztőnek. Levelében értesíti, hogy elnyerte a Róma város által alapított újságírói díjat, amely a Rómáról szóló legjobb külföldi cikknek jár. Idézi az elismerésről szóló olasz nyelvű levelet, és megírja, hogy elmegy a Capitoliumi ünnepségre, még ha rá is megy a nagydíj. Kelt.: New York, 1964 ápr. 7. 1 lev. 1 beírt oldal. A levél alján kézírással a római hotel címe. (A/4) Fenyő Miksa kulcsszerepet játszott a Nyugat Kiadó alapításában. Mint a magyar Parlament független képviselője, 1934-ben egy tanulmányt fogalmaz meg és ír Hitler veszélyes európai terveiről. Az Országgyűlésben csaknem egyedül ő meri kritizálni a náci birodalmat. Ezért Fenyő Raoul Wallenberg után másodikként szerepelt Hitler feketelistáján az élve vagy halva, de elsőként kézre kerítendők között. 1939-től bujkált, majd menekülni kényszerült zsidó származása miatt. Rómában, Párizsban, New Yorkban majd Bécsben élt emigrációban.
Hozzátartozik:
HORVÁTH Béla (1908-1975.) költő, újságíró, lapszerkesztő Fenyő Miksának „Mr. Max Fenyő, New York” géppel írt levele, autográf javításaival, aláírás nélkül. A levél íróját a tartalma fedi fel. A Látóhatár című lap szerkesztőjeként ír a levélíró Horváth Béla. Két cikket vár Fenyőtől és véleményét várja egy írással kapcsolatban. Kelt.: Bp., 1964. szept. 8. 1 lev. 1 beírt oldal (A/4) Horváth Béla egyik alapítója 1935-ben a Vigiliának és 1936-ban a Szép Szónak. 1937-ben jelen volt József Attila temetésén, melyen elmondott verse miatt letartóztatták, ám Mónus Illés jóvoltából hamarosan elengedték. 1938-ban cikkei miatt izgatás vádjával fél évre börtönbe zárták. 1943-tól megszakításokkal büntetőszázadban szolgált, 1945-ben amerikai hadifogságba került. Szabadulása után 1945-1948 között Rómában újságíró. 1952-től 10 évig Németországban, Münchenben élt, 1957-ig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. 1957-1958 között a müncheni Látóhatár egyik szerkesztője. 1962-ben hazatérhetett és itthon folytatta a Látóhatár szerkesztését.