Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Pesten, 1851, Fényes Elek kiadása (Kozma Vazulnál, Pest), 312 p., 285 p., 306 p., 350 p.
Első kiadás. Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betűrendben körülményesen leiratik. I-IV. kötet (négy kötet két könyvben). Kiadta: Fényes Elek.
Pótlékokkal és igazításokkal, valamint a t. cz. előfizetők és aláírók névsorával kiegészített geográfiai szótár. Nyomatott Kozma Vazulnál Pesten. A harmadik kötetben rossz az oldalszámozás (224. o. után a 227. o. következik, de a szöveganyag folyamatos és hiánytalan, az oldalak számozása a jelzett helyen rossz).
Könyvkötői félvászon kötésben lévő kötetek feliratozatlan, színes, mintás címfedéllel és hátlappal, feliratos, aranyozott, kopott könyvgerinccel, enyhén sérült előzéklapokkal, az eredeti címfedél és eredeti megerősített hátlap megtartásával, kissé foltos belívekkel, hiánytalan állapotban.
A kiadó, Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, ügyvéd, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős, meghatározó képviselője, az MTA tagja. Pozsonyban jogot végez. Pesten statisztikai kutatásokat folytat. Munkáiból ismerték meg a kortársak a korabeli Magyarország gazdasági, népességi, statisztikai állapotát. A nemzet anyagi és szellemi erőforrásainak számbavételén túl fejlődésében ábrázolta az ország állapotát, összehasonlította a külföldi viszonyokkal, hogy az elmaradottság még jobban szembetűnjék. Műveinek leíró része hatalmas értékű néprajzi forrás. 1848-ban Szemere Bertalan az Országos Statisztikai Hivatal szervezésével bízza meg. Nagy tervekkel vág bele a munkába, valójában elképzelései csak 1867 után főként Keleti Károly munkásságában valósultak meg. Széchenyi István, majd Kossuth Lajos szellemi követőjévé válik. A Nemzeti Kör alelnöke, a Pesti Kör elnöke, az Ellenzéki Kör vezéralakja, a Magyar Gazdasági Egyesület előadója, a Magyar Iparegyesület aligazgatója, a Védegylet választmányi tagja, a Közcsendi Bizottmány és az Egyenlőségi Társulat tagja. A Batthyány-kormány minisztériumi osztálytanácsosa, az Országos Statisztikai Hivatal megszervezője és vezetője, a Radikális Kör alelnöke, a pesti vésztörvényszék elnöke. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság Életbiztosítási Ügyosztályának igazgatója, ő dolgozta ki az élettartam és halálozási valószínűség táblázatait. A Sürgöny" c. kormánylap főmunkatársa, az ellenzéki "Pesti Hírnök" publicistája.

A kötetet Langer Mór: A magyar és külföldi bibliofilia története c. munkájában (Budapest, 1936, Jakab M. H. Könyvnyomda, 188.p) a rendkívül ritka könyvek lajstromába sorolja, a 230. tételszám alatt."