163. item
Feltehetően Ráday Imre által írt szerelmes levél vélhetően Koós Olga színművésznőnek
Budapest, 1959, Feltehetően Ráday Imre által írt szerelmes levél vélhetően Koós Olga színművésznőnek, [2] p.
Feltehetően Ráday Imre által írt szerelmes levél vélhetően Koós Olga színművésznőnek.
A lap mindkét oldalának alján valószínűleg
Ráday Imre Kazinczy-díjas színművész, érdemes és kiváló művész tollal írt aláírása látható.
A címlapon olvasható szöveg:
"Olgának, minden idők
legbájosabb leányának.
Emlékül a
a mosolygósnak, a szelídnek, a kedvesnek,
a finomnak, a csinosnak, az angyalnak!
Bpest 959. VIII. 16. Emerico"
A hátlapon Falu Tamás "Legszebb ez akkor" c. verse látható:
"Szemed tükrében
Más táj, más vidék,
Szeretnélek csak
Egyszer látni még:
Meghajtni mélyan
Előtted magam,
S utánad nézni
Hosszan, hosszan.
Nem is kellene
Hogy rám tekints -
Legszebb ez akkor
Ha értelme nincs!
Szeretettel Emeriko"
Kézzel írt, egy színes és egy fekete-fehér iniciáléval díszített, a hátlapon foltos levél.
Ráday Imre (Budapest, 1905. szeptember 4. – Budapest, 1983. március 12.) színművész, színházi rendező, főiskolai tanár, rádiós műsorvezető, érdemes és kiváló művész. Ő volt első Kazinczy-díjjal kitüntetett színész. 1926-ban leszerződtette a berlini UFA filmgyár, ahol a Csárdáskirálynő némafilm-változatában Bóni gróf szerepét alakította, valamint további hét film vezető szerepét is ráosztották. Miután hazatért tagja lett a Belvárosi Színháznak, a Magyar Színháznak, majd 1935-től a Vígszínháznak. Később a Nemzeti Színházhoz került (1945-1946), ezt követően pedig tíz éven át különböző fővárosi színházakban játszott (Pesti Színház, Fővárosi Operettszínház). 1957-ben a József Attila Színházhoz szerződött, ahol már rendezőként is tevékenykedett. Továbbá a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színészmesterséget tanított (1950-1956).
Koós Olga (Budapest, 1925. november 2. – Budapest, 2011. március 27.) Jászai Mari- és Aase-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész. A Színművészeti Főiskola hallgatója volt, ezt követően a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. 1951-től a Vígszínház, 1958-tól a Pécsi Nemzeti Színház, 1966-tól a Miskolci Nemzeti Színház, majd a kecskeméti Katona József Színház tagja volt. 1974-től húsz éven át dolgozott a szolnoki Szigligeti Színház munkatársaként. Később az Új Színház, utána pedig a Radnóti Miklós Színház alkalmazásába került."