Studio Antikvárium

44. árverés

hátoldalán Gelléri négysoros, ceruzával írt verskéziratával.
Kelt: [Budapest], 1939. XI. 18. Két, egyenként 340x210 mm-es levél, két, írógéppel teleírt oldal, benne a szerző ceruzás javításaival, az első levél tetején ceruzás névfeliratával, az utolsó levél végén datálásával és ceruzás aláírásával. A második levél hátoldalán Gelléri ceruzával írt négysoros versének kézirata: „Egy kisgyerek nagy zavarba hozott / azt kérdezte hol az Isten? / ha nem tudod megmutatni / azt hiszem, hogy nincsen.”
A kéziratok megjelenésének nem akadtunk nyomára, nagy valószínűséggel publikálatlanok. Ebben a ritmikus prózában írt novellájában Gelléri Andor Endre – akár alkohol hatása alatt állt, akár nem – feltűnő élénkséggel írja le már-már „pszichedelikusnak” tűnő látomásait, melyekben Óbuda, Kiscell, a budai Duna part Gelléri más műveiből ismert helyszíneire sorról sorra egyre több mitikus figura kerül, és ebben a világban már a lányok sem pusztán lányok, a pincérekről és a törpékről nem is beszélve. Az utólagos javítások sokasága arra utal, hogy Gelléri a feltehetően egyetlen ülés alatt megfogalmazott, kissé Kassákra, kissé Gulácsy Lajosra emlékeztető automatikus írását publikálásra szánta; hiszen szövegünk a Gelléri-próza „tündériségétől”, valóság és vízió vegyítésétől csak mértékében tér el; a kézirat szövegében ugyanis a némi látomásossággal elegyített valóságosság helyett a vízió uralkodik. Az alkohol hatására a bevezetésben is utal: „Tudvalévő, hogy az orrhang a részegség egyik jele – A legnagyobb színészeknél ezt figyeltem meg, ha dülöngéltek, ezért ez az elbeszélés ORRHANGON fog fecsegni és csuklani”.
Jó állapotú lapok, régi hajtások nyomaival. Szokatlan, modern hangvétele miatt mindenképpen figyelemreméltó, kiemelkedő írás.