Mike és Portobello Aukciósház

99. aukció (könyv, kézirat, aprónyomtatvány, fotó, festmény, műtárgy, numizmatika, egyéb gyűjtemények)

Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban. Különös tekintettel nemesek, főbb polgárok és tisztes karuak lyánkáira. Pesten, 1841. Trattner - Károlyi. VI, 142 l. A borító megragasztva. Modern papírkötésben, az eredeti borító bekötve. A magyar reformkor jeles írója, politikusa, Fáy András (1786-1864) szívesen foglalkozott a gyermeknevelés – és ezen belül a leánynevelés – elméleti és gyakorlati kérdéseivel. A nők helyzetével és nevelésükkel kapcsolatos nézeteit részletekbe menően fejti ki 1841-ben írt könyvében, amely a „Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban” címmel jelent meg. A hibás nő nevelés okait Fáy András a gáláns francia stílus terjedésében véli felfedezni. Rousseau-hoz csatlakozik, amikor azt írja, hogy a nő világi hivatása kettős: boldog legyen és boldogítson. Boldog pedig akkor lehet, ha sorsával megelégszik, teljesíti gazdasszonyi és anyai mivoltából fakadó kötelességeit, és nem feledkezik meg „polgári viszonyaiból” adódó kötelmeiről, magyarságáról, anyanyelvéről sem. Fáy András szerint a nő „túlműveltsége” éppoly káros, mint teljes műveletlensége. A túlművelt asszony a társaságban gyakran fensőbbséges és mesterkélt, folyton a figyelem középpontjába kerülni, lekezelő gúnnyal bánik kevésbé művelt beszélgetőtársaival. Az ilyen nők harcolnak legnagyobb hévvel a női egyenjogúságért is. Az igazi művelt nő Fáy András véleménye szerint tehát nem küzd a két nem közötti egyenjogúságért, és nem kíván kilépni a számára rendeltetett családi körből. Első kiadás. Ritka.