2025. szept. 07., vasárnap
Katalógus bemutatás

Budapest Poster Gallery
2. Aukció | plakátok és plakáttervek

2014. 12. 08. hétfő 18:00

 
35.
tétel

Faragó Géza: Carneval a Gambrinusban plakát, 1924.

Faragó Géza: Carneval a Gambrinusban plakát, 1924.

126 x 95 cm. Majdnem hibátlan állapotban, restaurált. Oláh Gyárfás Mihály volt a Gambrinus étterem tulajdonosa. Ő alapította az Astra RT-t is, minden vagyonát a filmgyártásba fektette. Az étterem az Erzsébet körút és a...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

35. tétel
Faragó Géza: Carneval a Gambrinusban plakát, 1924.
126 x 95 cm. Majdnem hibátlan állapotban, restaurált.

Oláh Gyárfás Mihály volt a Gambrinus étterem tulajdonosa. Ő alapította az Astra RT-t is, minden vagyonát a filmgyártásba fektette. Az étterem az Erzsébet körút és a Wesselényi utca sarkán működött. Az 1910-es években készült fotókon látható a tulajdonos, amint cigányzenészek részvételével mulatozik saját éttermében. Hangulatos hely volt, amely nevét híres söréről kapta, „Gambrinus sörháznak” is nevezték. A „Gambrinus” név a 13. században élt I. János nevének népnyelvi változata, őt a sör „védőszentjeként” tisztelik: a legenda szerint 388 kupa sört ivott meg. Faragó Géza plakátja egy különleges estélyhez készült a húszas évek közepén. Az estélyt valamikor koratavasszal rendezhették 1924-ben, hiszen „Ibolyaest” alcímet kapott, a kis lila virágok a bálozó hölgy kezében is megjelennek. Farsangi estély lehetett, ahova a hölgyeknek báli ruhában és álarcban, az uraknak frakkban illett érkezni.
Faragó plakátja őrzi az 1910-es években virágkorát élő dekoratív szecessziós formanyelvet. A régies hatást erősíti, hogy sok szöveg került a plakátra, így részletek is tudhatók az estélyről. A régiességet ellensúlyozza a modern divat: a hölgy rövid haja, fejdísze, hátul kivágott és fűző nélkül hordott báli ruhája a húszas évek divatját tükrözi.
A plakát hordozza a Faragó műveire jellemző finom szépséget. Rajzos kompozíció, melyet a szépen ívelt vonalak alakítanak. Rendkívül részletgazdag kép, aprólékosan megrajzolt figurákkal. A kompozíció ritmusát a finom pasztell színek és az erős feketék játéka adja. A két férfi között megjelenő, kacéran hátra forduló fiatal lány kinéz a nézőre, invitálva őt a mulatságba. A nézőt behívó tekintet remek az ötlet, igazi plakátos fogás.
A bohém pesti éjszakai világ igazi nagymestere volt Faragó Géza. Plakátjain megelevenedik a mulatók, kávéházak, bárok élete. Ez a nagyméretű, finom és kidolgozott alkotás az életmű kiemelkedő darabja. Minden apró részlet a dekoratív egység szolgálatában simul bele a kompozícióba.
(Katona Anikó)