2025. szept. 29., hétfő
Katalógus bemutatás

Központi Antikvárium
105. könyvárverés

2007. 11. 30. péntek 17:00

 
103.
tétel

Sándor István: Magyar könyvesház, avagy a’ magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerént való rövid említésök

Sándor István: Magyar könyvesház, avagy a’ magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerént való rövid említésök

Győrött, 1803. Streibig Jó’sef. (10)+285p. A magyar könyvészeti irodalom egyik alapműve. A retrospektív bibliográfiában a szerző elsőként kísérelte meg összegyűjteni az addig megjelent magyar nyelvű könyveket. Korábban az...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

103. tétel
Sándor István: Magyar könyvesház, avagy a’ magyar könyveknek kinyomtatások ideje szerént való rövid említésök
Győrött, 1803. Streibig Jó’sef. (10)+285p. A magyar könyvészeti irodalom egyik alapműve. A retrospektív bibliográfiában a szerző elsőként kísérelte meg összegyűjteni az addig megjelent magyar nyelvű könyveket. Korábban az irodalomtörténeti munkák nyelvre és tárgyra való tekintet nélkül, az egész ország irodalmát tárgyalták. A nyelvművelés korában a nemzeti irodalomkutatás a magyar nyelven írott művek felé fordul, azzal a céllal, hogy felkutassák és leírják ezeket. Ennek az új törekvésnek első jeles képviselője Sándor István (1750-1815), aki a felvilágosodás eszméinek hatására nemzeti bibliográfia létrehozásán fáradozott. Előbb Sokféle című művének harmadik kötetében foglalkozott XVI. századi nyomtatványokkal, majd látván, hogy hiába óhajtotta, hogy „a’ XVII. században nyomtatott könyveinket is valaki sorral előhozza”, saját kutatásai, valamint már meglévő lajstromok alapján tette közzé e munkáját. Ebben a XVI. századból mintegy 200, 1711-ig pedig több, mint 1000 címet közöl. A könyvjegyzék után majd’ 50 oldalon a könyvek szerzőiről közöl adatokat („hová valók vóltak, millyen Hivatalt avagy Tisztséget viseltek, ‘s mikoron haltak meg”). E munkája miatt emlegetik a szerzőt az első magyar bibliográfusként. Korabeli papírkötésben. Szüry: 0