Studio Antikvárium

31. könyvárverés

a Védegylet sokszorosított, kőnyomatú körlevelének „Torontál megyei osztálya Bizottmánya” részére küldött példányán.
Kelt: Pesten, 1845. március 27. Két levél, négy kőnyomatos úton sokszorosított, kézírással beírt oldal, mérete: 418x261 mm. Az első levél tetején a körlevél tárgyalására utaló kéziratos feljegyzés: „olv[astatott] 845. máj. 8-ki közülésben 29. sz[ám] a[latt]”. A szöveg végén Kossuth kézírásával: „Van ez alkalommal szerencsénk az iparköri utasító 6ik ívéből 24 példányt megküldeni” alázatos szolgája „Kossuth Lajos igazg[ató]”.
A körlevélben Kossuth tudatja az összes bizottmánnyal, hogy a Védegylet elhatározta az Iparműcsarnok létesítését, amelyben csak igazoltan hazai gyártású termékeket forgalmaznak. A körlevél hosszan fejtegeti a vállalkozásból a gyártulajdonosokra, illetve a vevőkre háruló hasznokat. Az Iparműcsarnokba a hazai termékeket bizományba vennék át, „nem pedig nyerészkedési árulás végett.” A megnyitásra 1845. április 24-én, Pesten, Weisz Bernát Ferenc nagykereskedő, Nagyhíd utca 678. szám alatti házában került sor.
A Védegylet a magyarországi ipar védelmére létrehozott egyesület, 1844. október 6-án az országgyűlési alsótábla üléstermében hozták létre. Elnökévé Batthyány Kázmért, alelnökévé Teleki Lászlót választották. Az igazgató Kossuth Lajos lett. Az alakuló gyűlésén elfogadott alapszabályai szerint a külföldi árut ki kell szorítani a hazai piacról, amelyet a honi ipar számára kell biztosítani. A Védegylet tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak: csak magyar mesterembereknél dolgoztatnak és olyan iparcikkből nem vesznek külföldit, amelyből belföldit is lehet kapni. Kossuth érdeme, hogy felismerte a hazai ipar gyengeségét, valamint az osztrák és cseh ipar versenyének veszélyét.
Jó állapotú példány, hajtásai mentén apró sérülésekkel.