Studio Antikvárium

37. könyvárverés

& graecum ad exemplar diligentissimè recognita. Accesserunt in singulos libros optimis ex autoribus argumenta, co[m]mentarij uice studiosis futura. Item Jo. Lodovici Vivis Valentini, de libris Aristotelicis censura, nunc recens & nata & edita. Ad haec de vita Aristotelis, deq[ue] genere philosophiae, ac scriptis eiusdem, commentatio doctissima, per Philippum Melanchthonem. [Tomus primus](– secundus). [Egybekötve.]
[Bázel] Basileae, 1538. [Johann Oporinus]. [12] + 843 + [1] p.; [8] + 640 p. Folio.
Az impozáns kötet kiemelkedő értékét és kultúrtörténeti jelentőségét magyar vonatkozásai adják: a kötet egyik első tulajdonosa a címlapon lévő bejegyzés szerint Enyedi György (Nagyenyed?, 1555. – Kolozsvár, 1597. november 24.) unitárius püspök volt. Enyedi halála után nem tudni milyen úton került a címlapon szereplő második tulajdonosi bejegyzés írója, Gróf Nádasdy Ferenc (Csejte, 1623. január 14. – Bécs, 1671. április 30.) főnemes, országbíró tulajdonába. Nádasdy híres könyvtárának darabjai – miután a főurat a Wesselényi-féle összeesküvés egyik résztvevőjeként kivégezték – végrendelete alapján a lorettomi szervita rendházé lett. Ezt támasztja alá a könyv címlapján szereplő harmadik possessori bejegyzés – a lorettomi szervitáké. 1672. március 17-én a prior kérvényt nyújtott be Nádasdy könyvtára ügyében a császárhoz. Az időközben a kincstár által lefoglalt gyűjteményből a jelentősebb darabok már a bécsi császári könyvtárat gyarapították. A többit – bizonyos jogfenntartások mellett – 1677. december 9-én a rendház végül valóban megkapta. 1787. január 24-én II. József feloszlatta a szerzetesrendet, a kolostort bezáratta, annak könyvtára pedig szétszóródott.
A címlap közepén Enyedi György saját kezű bejegyzése: „Novit Deus omnia iudex” [Isten, aki mindennek a bírája, megítéli ezt]. A felső margónál ismeretlen kézírással: „Probat fortuna viros” [a Szerencse próbára tesz]. Példányunk első kötetének 80 oldalán, második kötetének 31 oldalán korabeli, latin nyelvű marginális bejegyzések. A kézzel írott szövegek széleit a könyvkötő kissé megvágta, így okkal feltételezhető, hogy a bejegyzések nem Nádasdytól, hanem esetleg Enyedi Györgytől, vagy egy még korábbi, ismeretlen tulajdonostól származnak. Mindkét kötet szövegközti fametszetű ábrákkal illusztrált.
A mű Viskolcz Noémi: A mecenatúra színterei a főúri udvarban – Nádasdy Ferenc könyvtára (Szeged, 2013) című munkájában nem szerepel, és az általa idézett korabeli jegyzékekben sem található.
Poss.: „Unus libr[orum] Georgij Eniedinsis Transylvanij. Empt [um est] Viennae flor[enis] quattuor” [Az erdélyi Enyedi György könyveinek egyike. Vásárolta Bécsben négy forintért]; Ex libris C[omit]i[s] Francisci de Nadasd; Conventus Lauretani in Ungaria Ordi[ni]s Servorum B[eat]ae V[irgin]is M[a]r[i]ae.
Viskolcz 0. BNHCat A 517, Ant. 103. VD16 A 3282. Adams A 1741. Index Aur. 107.968.
A XVII. század első felében készült fatáblás, bordázott gerincű, préselt disznóbőr kötésben, sárgaréz kapcsokkal. A kötéstáblák közepén négyosztatú elhelyezkedésben, boltíves épületdísz alatt ülő két uralkodó-alak, amely alatta sorrendjében megcserélődik. Alattuk „Georgius Dux 1536” és „Ioannes Dux SA” feliratok. A kötés közepét görgetőkkel, majd egyesbélyegzőkkel préselt keret övezi. A kötés peremét szintén figurális ábrájú görgetőkkel préselt keret határolja. A bibliai alakok alján váltakozó „Data est mihi omnes”, „De fructu ventris tui” és „Super solium David” feliratok. Bár véleményünk szerint a könyv kötése későbbi, érdekessége, hogy Johann Salomo Semler: Sammlungen Zur Geschichte Der Formschneidekunst In Teutschland I. (1782) című munkájában az 52. oldalon, 49. szám alatt leírt, ezzel szinte megegyező könyvkötés egy szintén 1538-ban, Bázelben nyomtatott könyvet tartalmaz. Példányunk kötésén a disznóbőr borítás megkopott, az első kötéstábla alján szétnyílt. Az egykor már javított zárókapcsok a kötéstest mozgása miatt már nem zárhatók.
Nádasdy Ferenc országbíró nevezetes bibliotékájának egykori, összességében igen jó állapotban megmaradt kötete, a magyar kultúrtörténet kiemelkedő értékű és jelentőségű műve, páratlan darab.