Központi Antikvárium

170. Könyvárverés

1848 Pest Landerer és Heckenast
Első félév: 10., 13. (a címlap, előszó és reklámok a végére bekötve) a 15. sz. második fele (a címlap, előszó és reklámok a végére bekötve), 16. sz. (első három oldala hiányzik, a címlap, előszó és reklámok a végére bekötve) - 28. sz. (a 18-27. sz. címlap, előszó és reklámok a végére bekötve). Második félév: 1-5. (2 és 4. sz. címlap, előszó és reklámok a végére bekötve), 7-9. (a 9. sz. (a címlap, előszó és reklámok a végére bekötve), 11., 14-16. sz. (utóbbiból 14 oldal hiányzik). 17. sz. (12 oldal hiányzik), 18-22., a. 23. sz. a végére bekötve, 24-26. sz. (a 24. sz. címlap, előszó és reklámok a végére bekötve).
Frankenburg Adolf (1811–1881) író, szerkesztő. Hosszú pályafutása alatt többek között dolgozott Széchenyi Istvánnál, több folyóiratnál, majd jogi végzettsége révén a bécsi legfelsőbb törvényszéken is. A Magyar Tudományos Akadémia 1845. november 22-én levelező tagsággal tüntette ki hírlapírói munkásságáért. 1843-ban indította meg, Magyar Életképek c. folyóiratát. A lap elsőként közölte nyomtatásban, mások mellett Petőfi Sándor: Az utolsó alamizsna, Garay János: Az obsitos című verseit vagy Haraszthy Samu: Fürdői kalandok c. írását melyben Balatonfüredtől a budai fürdőkig mesél történeteket. De megtalálhatjuk Nagy Ignác, Br. Jósika Miklós, Remellay Gusztáv vagy „Egy zalamegyei adózó [Császár Ferenc] és mások első közlésű munkáit is. A Magyar Életképek ilyen címmel teljes. A következő évtől „Életképek” címmel folytatódott. 1847-ben Jókai Mór vette át a lap szerkesztését, aki 1848-tól Petőfi Sándort vette maga mellé társszerkesztőül. A lap az 1848. december 31-i számmal szűnt meg.
(Krisztina Antikvárium 50. árverés)

Poss: Székely Gábor gyűjteményi bélyegző

Valamivel későbbi félvászon-kötésben, aranyozott gerincfelirattal.