Virág Judit Galéria

25. Jubileumi aukció

Olajpasztell, papír, 60x88,5 cm
Jelezve jobbra lent: Egry József
OEUVRE-JEGYZÉK: 204. In.: Láncz Sándor: Egry József. Képzőművészeti Alap, Budapest, 1980.

KIÁLLÍTVA:
-Egry József gyűjteményes kiállítása.Galerie Emil Richter, Drezda, 1926.
-A KUT kiállítása. Nemzeti Szalon, 1927. április
-Hundert Jahre Ungarische Bildende Kunst, Bécs, 1948

FELTEHETŐLEG KIÁLLÍTVA:
-Egry József gyűjteményes kiállítása.Galerie Gurlitt, Berlin, 1926

REPRODUKÁLVA:
-Ártinger Imre: Egry József.Amicus, Budapest, 1923. 3. kép

Egry és Kállai

„... évekig ültem a Balaton partján és csodáltam. Tanulmányoztam, új stúdiumokat készítettem ... A figurák, emberek, állatok, a tárgyak is átalakulva jelennek meg ebben az atmoszférában, mint másutt. Éreztem, hogy sok mindent elölről kell kezdenem ...”
Egry új hangvételű műveit először 1922-ben a Nemzeti Szalon Balatoni kiállításán láthatta a közönség. Itteni, majd ugyanebben az évben a Belvedere Szalonban rendezett gyűjteményes kiállítása nagy feltűnést keltett fővárosi művészberkekben. Elek Artúr, Fülep Lajos, Kállai Ernő örömmel üdvözölte a majd egy évtizede hallgatásba merült művészt, aki „ ... a magányosságban és a Balaton színességet árasztó környezetében ... rátalált önmaga stílusára ... ”
A hazai kritika akkori három legjelentősebb alakja közül talán Kállai Ernőt ragadta meg leginkább Egry újszerűsége. Kállai az 1926-ban megjelent Új magyar piktúra című művében „lírikus” festőink közül Czóbel Béla mellett Egrynek szentelt a legnagyobb terjedelmet, és a mester 1926-os németországi bemutatkozása során is nagy segítségére volt Egrynek. A berlini Gurlitt és a drezdai Richter Galériában bemutatott gyűjteményes kiállításokról a KUT és a Művészet oldalain számolt be, sőt rövidesen – ugyancsak a Művészet hasábjain – nagyobb tanulmányban elemezte Egry újabb alkotásait. Kállai és Egry kitartó és elmélyült szakmai kapcsolatának lehetett az is az eredménye, hogy 1948-ban, egy Bécsben rendezett magyar képzőművészeti kiállítás szervezése során ugyancsak 1925 körül készült alkotásokat válogatott be Kállai Egrytől. Közöttük a most bemutatott Mély útat is.


Egry németországibemutatkozása

A Mély út hátoldalán található kiállítási cédula bizonysága szerint a festmény az 1926-os drezdai Richter Szalonban megrendezett gyűjteményes kiállítás anyagában szerepelt. Csak feltételezhetjük, hogy a drezdai bemutató előtt megrendezett berlini kiállításon is ugyanezt a kollekciót láthatta a német közönség. Kállai híradásai szerint a kiállítást a vártnál is nagyobb siker övezte. A német főváros szinte minden napilapja, s még a nagytekintélyű művészeti szaklap a lipcsei Cicerone is megemlékezett a tárlatról, egyöntetűen kiemelve Egry eredetiségét és a mester különleges érzékét az atmoszférikus fények és színek érzékeltetéséhez. Kállai a kiállítás külön érdemének tartotta továbbá azt a tényt is, hogy Fritz Gurlitt Egry sikerén felbuzdulva kiállítótermeit átengedte egy az 1927-es évben megrendezendő „... az egész modern magyar művészetet reprezentáló, magyar kiállítás számára”.

Kaszás Gábor