Laskai Osvát Antikvárium

13. könyvárverés

először „Magyarország, Horvátország, Szlavónia és Erdély népeinek és a hadi határoknak” címezve fájdalmát fejezi ki a kialakult helyzet és a sanyarú körülmények miatt. („A magyar országgyűlés tanújelét adta, hogy képtelen az ország jólétéért tenni, a korona országainak javára válni, igyekszik a Korona jogait kisebbíteni, nem a rend, jog és igazság felé halad …”) Reméli, hogy a magyar országgyűlés felhagy a királyi engedélyt nélkülöző papírpénz-kiadással és újonc-toborzással. Említést tesz Kossuth L. horvátokkal szemben hozott rendeletéről; a polgárháború megakadályozására kinevezett gróf Franz Lambergről; a Magyarországon, Csehországban és Szlavóniában állomásozó csapatok élére kinevezett főparancsnokról … . Kelt: Olmütz, 1848. okt. 20-án. másodszor „Az én magyar népemnek.” címezve ír a magyarországi helyzetről. A polgári jogok mindenkire vonatkoznak, és Magyarország érdeke nem egyezik meg egy kis lázadó csoport érdekeivel („a lázongás csak egy kis behatárolt kisebbség érdeke”). Reméli az alkotmányos jogok visszaállítását, a rend és a fegyelem helyreállítását. Kelt: Schönbrunni Kastély, 1848. szept. 22. harmadszor „Kiáltvány a magyar népemnek” címmel hivatkozik a néhány nappal korábban kiadott kiáltványára; a szabadság és a jogok állíttassanak helyre; szól a Magyarországon kialakult polgárháború ellen, elsődleges feladatnak tartva a fegyverszünet elérését. Kelt: Bécs, 1848. szept. 25. 4 oldalas, német nyelvű nyomtatvány, végén a császári címerrel.