2025. okt. 24., péntek
Katalógus bemutatás

Központi Antikvárium
103. könyvárverés

2007. 06. 01. péntek 17:00

 
109.
tétel

Jutalom feleletek a’ magyar nyelvről, a’ Magyar Nemzeti Museum 1815. 1816. 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. I-II. kötet.

Jutalom feleletek a’ magyar nyelvről, a’ Magyar Nemzeti Museum 1815. 1816. 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. I-II. kötet.

Pesten, 1821. Trattner János Tamás ny. (8)+340+(6)p.; (2)+69+(3)+IV+(1)+ +6-130+59+103+(2)p. Marczibányi István 1815-ben kelt végrendeletében ötvenezer forintot hagyott az Akadémia megalapítására azzal a kikötéssel, hogy az...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

109. tétel
Jutalom feleletek a’ magyar nyelvről, a’ Magyar Nemzeti Museum 1815. 1816. 1817. esztendei kérdéseire. Kiadta Horvát István. I-II. kötet.
Pesten, 1821. Trattner János Tamás ny. (8)+340+(6)p.; (2)+69+(3)+IV+(1)+ +6-130+59+103+(2)p. Marczibányi István 1815-ben kelt végrendeletében ötvenezer forintot hagyott az Akadémia megalapítására azzal a kikötéssel, hogy az Akadémia létrehozásáig az alapítvány kamataiból a Nemzeti Múzeum évenként egy-egy pályakérdést tűzzön ki a magyar nyelvtudomány és nyelvművelés témájából. A védnök József nádor, elnökei Teleki László, Podmaniczky József, Cziráky Antal, Mailáth György voltak, az ügyintézést Horvát István végezte. Az első pályázat kihirdetése 1815-ben lett volna esedékes. Mivel az ünnepélyes díjkiosztásra először csak 1817. november 23-án került sor, ekkor hirdették ki – a bíráló bizottságnak a nádor által kinevezett elnöke, gróf Teleki László javaslatára – visszamenőleg egyszerre a három évre szóló pályakérdéseket. A pályázat értékelésénél kiemelendő, hogy a korszak két legjelentősebb nyelvbölcseleti munkáját hívta életre: az egyik a nyertes munka, Teleki Józsefé, a másik pedig Verseghy műve (lásd következő tételünket). Teleki pályamunkája az 1816-os kiírásra született, amely így szólt: „Minő tudományos rendszabások szerént kellene és lehetne új szavakkal és szólásmódokkal a magyar nyelvet bővítení a különbféle tudományokra és mesterségekre nézve?” Teleki higgadt, alapos, a nyelvújítást támogató dolgozatát a nyelvújítási harc lezárásaként emlegetik. Méltatói szerint jelentősége tehát abban rejlik, hogy nyelvtudományi alapokra fektetve, a külföldi idevágó szakirodalmat bekapcsolva és a hazai előzményeket értékesítve rendszeres, összefoglaló előadásban alkotta meg a nyelvújítás elméletét. Magas színvonalon megírt munkája világosan láttatja a szélsőségek között követendő utat, lényegét tekintve abban a felfogásban, amelyet értekezésében Kazinczy kifejezésre juttatott. Érdekes adalék, hogy az 1817-ben kiírt pályázat nyertes műve is Teleki nevéhez fűződik (Egy Tökélletes Magyar Szótár Elrendeltetése, Készítése módja). Az első kötet Teleki műve mellett Pálóczi Horváth Ádám pályamunkáját tartalmazza. A második kötetben a nyertes másik tanulmánya mellett Kolmár József, Georch Illés és Gáti István egy-egy felelete olvasható. Korabeli papírkötésben. Szüry: 2321.