Studio Antikvárium

Nagy karácsonyi könyvárverés

Basel, (1534.) Henricus Petri. [8] + 99 + [3] p. Johannes Honterus [1498-1549] az európai reneszánsz és humanizmus jelentős egyénisége, nyomdász, fametsző, pedagógus, jogtudós és az erdélyi szászok reformátora. Eredeti családi neve Leder lehetett, egyetemi tanulmányaitól kezdve Honternek, majd humanista tudósként Honterusnak nevezte magát. Felsőbb tanulmányait a bécsi egyetem filozófiai fakultásán folytatta, itt ismerkedett meg az egyetemen kibontakozó matematikus-geográfus-csillagász iskola szellemével, annak híres tanáraival, elsősorban Petrus Apianusszal. 1529-ben az ostromló török elől menekülőkkel együtt Regensburgba érkezett. Itt a jelentős humanista történetíró és nyelvész, Johannes Aventinus Thurmair vendége volt. 1530 márciusában jegyezték be a krakkói egyetem anyakönyvébe. Az egyetemen előadásokat tartott, itt kezdte meg tudományos tevékenységét. Krakkói tartózkodása alatt látott napvilágot első alkalommal a Rudimenta (1530.) is. 1530-1533 között Bázelben tartózkodott, itt tanulta ki a tipográfia és a fametszés fortélyait is. Különösen Hieronymus Frobeniusszal és Heinrich Petrivel tartott kapcsolatot. Itt készítette két fametszetes csillagtérképét és Erdély első térképét. 1533 nyarán Kassán és Nagyváradon át hazatért Brassóba, amelyet egy rövid Luthernál tett látogatás kivételével haláláig nem hagyott el. Brassói működése igen sokoldalú volt. 1539-ben nyomtatóműhelyt állított fel, melyet könyvkiadói, pedagógusi és hitújítói, jogtudósi tevékenysége szolgálatába állított. Nyomdájában haláláig mintegy 36 nyomtatvány látott napvilágot. Az aukciónkon szereplő mű a Rudimenta Cosmographia korai (2. vagy 3.), még az átdolgozást megelőző kiadása. A Rudimenta Honterus összes munkája közül magasan kiemelkedik tudománytörténeti jelentőségét és hatását tekintve. Egészében vagy részleteiben legalább 126 kiadást ért meg 1692-ig, és Európa-szerte ismertté tette alkotóját. Tankönyve az Európáról, Ázsiáról és Afrikáról való csillagászati és földrajzi tudnivalókat tárgyalja. Munkáját 1541-ben, majd 1542-ben is jelentősen átdolgozta, szövegét hexameterekbe ültette át, kibővítette az élőlények, növények, lakás, étkezés, betegségek, hadviselés, mesterségek, tisztségek témájával foglalkozó fejezettel. A könyvhöz 16 saját készítésű fametszetet mellékelt, amelyek közül 3 csillagászati tárgyú, a többi maga a híres Atlas Minor. Az itt szereplő munka ugyanebben az évben Krakkóban is megjelent önállóan. Ez a kiadása Dionysius Apher (Perigétés): De totius orbis situ című művének 65-99. oldalán látott napvilágot. Címlapján egy fametszetes földgömb látható Európa, Afrika, Ázsia és a négy égtáj feltüntetésével. Példányunkból hiányzik az első címlap előtti két levél. Az M jelzésű ív levelei fordított sorrendben bekötve. Néhány levél széle a könyvkötő által kissé megvágva, pár levélen kisebb javítások. Az utolsó levél hátoldalán nagy méretű, fametszetű nyomdászjelvény. Két fametszetű világtérképpel illusztrált. RMK III. 306. Apponyi 258. VD 16 H 4773. VD 16 D 1993. Adams D 649. Schweiger I, 102. Shirley, The Mapping of the World 80. XVIII. századi, bordázott gerincű, díszesen aranyozott egészbőr kötésben, aranyozott lapszélekkel, bőr borítású dobozban. Az első kötéstáblába M. A. D. monogram, és 1754-es évszám préselve. Nagyon szép példány, nagyon ritka könyv.