46. item
Dévai Bíró József két levele Sárdy Brutushoz (Eredeti borítékban, 10 db fotó melléklettel.)
Lugano-Bré, 1949, 1956, Dévai Bíró József két levele Sárdy Brutushoz, [1] p. + 1 mell., [2] p. + 9 mell.
Dévai Bíró József festőművész két levele Sárdy Brutus festőművészhez.
A levelek végén
Dévai Bíró József festőművész ceruzával írt, jól olvasható aláírása látható.
1. levél:
"Kedves Brutuszom!
Egy érdekes képet kezdtem restaurálni, s ezzel kapcsolatban felmerült más olyan eljárás amit nem ismerek, de Te talán igen és ha valóban ugy van akkor megint Hozzád fordulok felvilágositásért.
Egy locarnoi templom részére több képet restauráltam. Volt közöttök egy nagyon gondozatlan, elég durván festett kép, de mégis nagy kvaliások mutatkoztak a kompoziciojában. Eléggé felizgatott, levétettem, vizsgálni kezdtem és annyit már láthattam, hogy a hajrészek igen finoman vannak megfestve, s az a gyanum kerekedett, hogy alatta a többi rész is igy volna festve. Otthon kezdtem a szineket lemaratni és valóban egy másik remekmüvet találtam alatta. A szinek a részletek pompája arra enged következtetni, hogy reneszánsz idöböl való a mü, amit a Napoleoni háboruk alatt festettek át, hogy rejtve maradhasson és késöbb feledésbe ment a dolog.
Most, felfedezve van idönk kivizsgálni, hogy kitöl lehet? Szerintem Madonna és a Gyermek Perugino idejére emlékeztet és talán Raffael munkája, a kezekkel egyetemben, a jobboldali alak Peruginonak valamelyik más munkatársátol lenne. A festövászon talán 1600-bol való lehet, vagyis a képet átvitték erösebb alapra.
Ezt az átviteli eljárást nem ismerem és ha Te tudod a módját nagy jótétemény volna reám nézve, ha megirnád.
Egy érdekes átviteli eset történt Ciserinek Locarnoban levö hires képjével. A vászon elévödött, másikra kellett átteni a képet. Milanoba kezdtek a munkához és amikor a festményt a közvetitö lepelre vitték tünt ki, hogy a kép alatt másik kép van. Ugyanaz a téma mégegyszer. Vagyis nem volt meg elégedve a képpel és egy másikat festett rá. Az elsö még édrekesebb volt, szinekben is gazdagabb és nem volt benne annyi páthosz, mint a másikban. A képet visszaragasztották egy uj vaszonra és az egyik igy menthetetlenül eltünt. Ha az eljárást ismerem, akkor én is vállalkozom az átültetésre, valamint arra is, hogy az eltemetett képet ujramásoljam és legalább igy megmentsük ugy-ahogy.
Igen szeretném tudni Elemér cimét is, talán töle is megtudhatnék valami angol eljárást. Azonkivül nem lehetetlen, hogy a tél folyamán meg is tudom öt látogatni.
Van itt egy jó angol restaurátor, aki a képátvitel eljárását ismeri, de nem vagyok még vele olyan közeli ismeretségben, hogy megkérdezhessem. Meg fogom késöbb próbálni, de mert nem müvész, hanem munkás lehet, hogy nem fogja közölni. Ha megtudom és érdekel, akkor megirom, hátha tud valami olyan ujat, amit nem ismersz.
A festmény eltávolitására, valamint a mellékelt erösen megtámadott képek tisztitására a következö oldatot használtam: (A szappanyos vizzel lemosott képet apránkint bevontam vele)
Aceton 1000-
Benzol 200--
Benzin 200-
Szénszulfid 200-
Amilavetát 100-
Reszelt parafin 22-
A lemart részröl szappanos vizzel távolitottam el a folyadékot, olajjal közönbösitettem a megmentett részt, s azután restauráltam.
Milyennek találod a felfedett Madonna képet, mire véled? Két képet küldök róla: tisztitás elött és után (restaurálás nélkül.) A feszületröl: tisztitás elött, után és restauráltan. (gyönyörü példány még fel nem deritett mestertöl.) Mater Dolorozárol küldök restaurálatlan és restaurált nyomatokat.
Küldök ujabb két reprodukciót egy oltárképem után és egy homlokzaton lévö freskómról.
A feleségem kérdezteti mit szeretnétek küldetni Svájcbol? Csokoládét, kakaot, vagy másvalamit, otthon megmondják majd Neked, mi örömmel adjuk postára.
Ha levelet irsz, ezt a coupont mutasd be a postán és bélyeggel fogják ellátni.
A felfedett képröl szeretném tudni véleményedet. Utána nézek azonkivül a zürichi, baseli és milanoi (a lebombázott Brera) muzeumokban is. A vélemények bizonyára különbözök lesznek, de egy-kettö talán egyezni fog.
Hogyan élsz kedves Brutuszom? Kivel kerülsz össze a régi gárdábol? Hogy milyen állapotban van otthonod? És a családod kiböl áll? Nem volna mód arra, hogy meglátogass?
Isten veled kedves Brutuszom, Nagyságos Asszony kezeit csókolom.
Szeretettel ölellek: Jóskád".
Hajtogatott, géppel írt, keltezéssel ellátott ("Lugano-Bré 1949. szept. 17."), jó állapotú levél, eredeti, géppel címzett ("Sárdy Brutusz festömüvész urnak. Budapest. Fövárosi képtár. Egyetem- utca."), három bélyeggel és négy postai bélyegzéssel ellátott, sérült borítékban.
Melléklet: Kilenc fénykép (Amint a levélben is olvasható: kettő a felfedett Madonnáról, három a feszületről, kettő a Mater Dolorosáról és kettő Bíró további két reprodukciójáról /hátlapján ceruzás megjegyzéssel/).
2. levél:
"Kedves Brutuszom!
Jó sok év telt el, mióta nem kerestelek meg levelemmel és metségemre hozható fel, hogy az életem nem annyira szenzációs, hogy valami uj mondani való akadjon benne. Csendesen élünk a mi Robinzoni helyünkön, ahol sokat festek. Három fiam Párizsban tanul, Franciska kislányom velünk van, s egy itteni épitömérnök titkárnöje. Ezzel kész is vagyunk. Emiatt még megmaradhatott volna a hosszú csend, de egy érdekes dolog teszi szükségessé, söt kettö is, hogy ujra jelentkezzem soraimmal.
Ugyanis a Muzeumotok tulajdonában van Benczur Nagy képe, Budavár visszafoglalásáról. A napokban Középsvájcban jártam és egy gyönyörü hajókirándulás után Hertensteinben kiszálltam. Ott, egy szállodának az éttermében látható Benczur ugyanez a képje, valamivel kissebb méretben. Szándékosan jöttem megnézni, mert sokat beszélnek róla, de nem tudni miképpen került oda. Tudtok-e Ti erröl? Mivel úgy a lovas-tormbitás mint Lotr. Károly és más arcok is vázlatosak, valamint a földre fektetett zászló nem a Benczur szinpompájában van kivitelezve, olyan nézet is van, hogy talán magának Benczurnak vázlata lenne. Egyébként az alakok ruházata eléggé át van dolgozva, tehát lehet, hogy megrendelésre valaki másoltatta talán a Lothringeni család és eladás útján kerülhetett, több kézen át Svájcba. Tehát arra kérlek kedves Brutuszom adj arról annyi adatot, amennyit csak tudnál. Nem lehetetlen, hogy a régi szines nyomat is inspirálhatott valakit a kép lemásolására.
Van egy másik kérésem is. Szeretném megszerezni Udvary Gézának az Országházban levö freskójának a reprodukcióját. Udvey Palihoz fordultam, aki tüvé tette édesapja hagyatékát, de nem találja. Ha a Muzeumban meg volna csináltatnátok róla fénykép másolatot a költségemre és részemre? Vagy kölcsönözhetö lenne? Ha mindez nem lehetséges meg tudnátok-e szerezni a Parlamentböl a régi sokszorositott emléklap egy példányát és el küldhetnéd-e? Az ötszázéves déli harangszó freskójáról lenne szó és propaganda célra szereném felhasználni. Nyomról-nyomra kutattam utána és már azt hittem, hogy jó cimre találtam, de az itt melléklet képet tudtam megszerezni, ami nem Udvary-tól való. Nem tudom ki festette, de nem olyan meglepö, nem olyan szuggeráló mint az övé.
Várom a válaszodat kedves Brutuszom és hireket Rólatok, meg a kedves Kollégákról is. Van tulajdonomban egy szép illusztrált katalógus a Szépmüv. Muzeum Képtárából és egy gonddal kiállitott albumom Budapest szobrairól. Hallom, hogy Budapest szebb mint volt. Egy félévig Párizsban voltam, ahova mindig szerettem menni. Ott az abstrakt müvészet járja. Egy képröl sem tudom megállapitani, hogy mit ábrázol. A világ olyan szép, miért van szükség csúfitókra?
Isten Veletek édes Brutuszom, kézcsókom s szeretetteljes ölelésem: Jóskádtól".
Hajtogatott, géppel írt, keltezéssel ("Lugano-Bré 1956.5.9.") és fejlécel ("Joseph Biró artiste peintre restaurateur - expert") ellátott, jó állapotú levél, eredeti, géppel és kézzel címzett ("Sárdy Brutusz festömüvész, restaurátor. Budapest. Fövárosi Muzeum-Képtár. V. Egyetem-u. 6."), egy bélyeggel és három postai bélyegzéssel ellátott borítékban.
Melléklet: Egy kép (Rajta a felirat: 1456. Ha megkondul délben világszerte a harang gondolj vissza Hunyadi János nándorfehérvári győzelmére, amellyel megmentette a művelt nyugatot a török inváziótól! Mert ennek emlékére rendelte el a pápa a déli haramgszót).
A leveleket írta, Dévai Bíró József (Pókakeresztúr, 1887. március 16. – Castagnola, Svájc, 1975. január 13.) festőművész. A Képzőművészeti Főiskolán Balló Edénél, majd a párizsi Julian Akadémián J. P. Laurensnál tanult. Tanulmányutat tett Olaszországba, Svájcba és Ausztriába, ezt követően pedig visszatért Párizsba. 1920-ban hazajött Magyarországra és Budapesten dolgozott rajztanárként. 1923-ban kiállítást rendezett műveiből a Paál László Társaság. Később a társaság titkára lett. 1937-ben az Isteni béke c. festménye díjat nyert a Nemzeti Szalonban rendezett egyházművészeti kiállításon. 1946-ban Svájcba költözött, ahol 1962-ben gyűjteményes kiállítása nyílt Luganóban. Művei számos külföldi és hazai muzeumban megtalálhatóak.
A levelek címzettje, Sárdy Brutus (Perlasz, 1892. január 20. – Budapest, 1970. szeptember 28.) festőművész és restaurátor. Sárdy 1918-tól a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok kiállításain mutatta be finom hangulatú, naturalista jellegű tájképeit, majd 1933 és 1953 között restaurátorként dolgozott a Fővárosi Képtárnál, valamint több kiállításon szerepelt képeivel. Ezt követően a Magyar Nemzeti Galéria Restaurátori Osztályának vezetőjévé nevezték ki.
"
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
