2025. szept. 06., szombat
Online aukció

Múzeum Antikvárium
Fair Partner ✔
75 tétel 1 téma No. 27. | Az isteni és emberi természetről VI.

2025. 09. 04. csütörtök 12:00 - 2025. 09. 17. szerda 19:00
 11 nap múlva Várható utolsó leütés: 2025. 09. 17. szerda 20:14

 
18.
tétel

DELEUZE, Gilles: Nietzsche és a filozófia.

DELEUZE, Gilles: Nietzsche és a filozófia.

"Deleuze Nietzschében azt a gondolkodót üdvözli, aki a Lét filozófiájával az Akarat filozófiáját állítja szembe, és ezáltal a kanti kritikai filozófiát oly módon radikalizálja, hogy az egyenesen Kant ellen fordul. Már nem egy...
  • HUF
  • EUR
  • USD
kikiáltási ár: 5 500 HUF
Licitáljon online!
A funkció használatához, kérjük, lépjen be!
online licitálok a tételre

Figyelem! Sikeres licit esetén az Aukciósház felé Önnek fizetési kötelezettsége van.
Az Aukciósház a leütési áron felül, árverési jutalékot is felszámíthat, melynek mértékéről az Aukciósház Árverési Feltételeiben tájékozódhat előzetesen.
Amennyiben fizetési kötelezettségét a megadott határidőn belül elmulasztja és a fizetési felszólításoknak sem tesz eleget, az ÁSZFF 7.2.1.3. pontja értelmében regisztrációját az Axioart visszavonhatja.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, ha erre a tételre szeretne interneten licitálni.
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása

"Deleuze Nietzschében azt a gondolkodót üdvözli, aki a Lét filozófiájával az Akarat filozófiáját állítja szembe, és ezáltal a kanti kritikai filozófiát oly módon radikalizálja, hogy az egyenesen Kant ellen fordul. Már nem egy jóhiszeműen bornírt gondolkodás reprezentációjáról van szó, hanem nyers erők küzdelméről: Egy jelenség nem látszat, még csak nem is megmutatkozás, hanem jel, szimptóma, amely egy aktuális erőben leli meg értelmét. A filozófia a maga egészében szimptomatológia és szemiológia. A gondolkodás így nem a megismerés indifferens elemében mozog egy indifferens igazság felé, hanem magában a tapasztalásban artikulálódó gondolatként a létrehozó erők különbségében differenciálódik, olyan igazságokat tárva fel ezzel, amelyeknek az értéke is más és más. Világos, hogy a gondolkodás soha nem gondolkodik önmaga által, és az igazságot sem önmagán keresztül találja meg. Egy gondolat igazságát azon erők illetve azon hat képesség nyomán kell interpretálni és értékelni, melyek elgondolását kikényszerítik, és arra determinálják, hogy inkább gondolja ezt, mint azt. Mikor csak úgy "kurtán" az igazról beszélünk mint önmagában, önmagáért, vagy éppen számunkra való igazról, meg kell kérdeznünk, vajon milyen erők, rejtekeznek ezen igazság gondolatában, mi tehát az értelme és mi az értéke." - Moldvay Tamás (Metropolis, 1997.)

Ford.: Kovács András Bálint és Moldvay Tamás. Bp., 1999. Gond Alapítvány, Holnap. 303, [1] p.
Kiadói kartonkötésben.



ajánlott műtárgyak a katalógusban

18. tétel
DELEUZE, Gilles: Nietzsche és a filozófia.
"Deleuze Nietzschében azt a gondolkodót üdvözli, aki a Lét filozófiájával az Akarat filozófiáját állítja szembe, és ezáltal a kanti kritikai filozófiát oly módon radikalizálja, hogy az egyenesen Kant ellen fordul. Már nem egy jóhiszeműen bornírt gondolkodás reprezentációjáról van szó, hanem nyers erők küzdelméről: Egy jelenség nem látszat, még csak nem is megmutatkozás, hanem jel, szimptóma, amely egy aktuális erőben leli meg értelmét. A filozófia a maga egészében szimptomatológia és szemiológia. A gondolkodás így nem a megismerés indifferens elemében mozog egy indifferens igazság felé, hanem magában a tapasztalásban artikulálódó gondolatként a létrehozó erők különbségében differenciálódik, olyan igazságokat tárva fel ezzel, amelyeknek az értéke is más és más. Világos, hogy a gondolkodás soha nem gondolkodik önmaga által, és az igazságot sem önmagán keresztül találja meg. Egy gondolat igazságát azon erők illetve azon hat képesség nyomán kell interpretálni és értékelni, melyek elgondolását kikényszerítik, és arra determinálják, hogy inkább gondolja ezt, mint azt. Mikor csak úgy "kurtán" az igazról beszélünk mint önmagában, önmagáért, vagy éppen számunkra való igazról, meg kell kérdeznünk, vajon milyen erők, rejtekeznek ezen igazság gondolatában, mi tehát az értelme és mi az értéke." - Moldvay Tamás (Metropolis, 1997.)

Ford.: Kovács András Bálint és Moldvay Tamás. Bp., 1999. Gond Alapítvány, Holnap. 303, [1] p.
Kiadói kartonkötésben.
kikiáltási ár: 5 500