Múzeum Antikvárium

34. árverés

Kelt: „Pesth, am 5 Oektober 1846”. Franz Michalek. (Engel M. ny., Pesten).
445x360 mm, litográfia, a napi menü és az árak tintával kitöltve.
„Gundel Károly 1934-ben megjelent könyvében (A vendéglátás művészete) írja: A már említett [egyetlen korábbi sic.] 1834. évi nyíregyházi étlapot követően 1892-ig mindössze tízegynéhány étlapról tudunk, beleértve azokat is, melyeknek csak kópiája, leírása maradt fenn. [Gundel] két étlapot ismertet, melyeket feltehetőleg a könyv megírásának idején a két legrégibb fennmaradt pesti étlapnak tekintettek. Sajnos a második világháború során mindkettő elpusztult, de kópiájuk az említett könyv képmellékletei között szerepel. Az egyik Mihalek Ferenc, a Nemzeti Kaszinó vendéglősének 1844. július 22-i étlapja. Egyik sarka már akkor hiányzott, a szerző szerint „talán fidibusznak használta el közel száz esztendeje a Nemzeti Casino egykori vendége". Az előételek között kaviáron, szardinián, heringféléken kívül nagy csodálatunkra ilyeneket is találunk: jérce-mayonnaise, pulyka-galantine, strassburgi-pástétom, Westfáli sonka, pomerániai libamell, marinált rajnai lazac, vaddisznófő-pástétom, osztriga stb. A tojásételek között szerepel az „Omelette aux Confitures", a becsináltak között: „Chevallier v. Poularde", jérce-ragout pástétommal (mit Pastettel), kappany-melle gombával (Kappaun-Cotlett mit Champignons), őz-szelet madeirás lében; a „fagylaltneműek" között „Crème Parisienne', a sajtok között Parmesan, Straclino, Chester. A borok között osztrák, rajnai, moseli és bordeauxi, a csemegeborok sorában Muscat Lunel, Madeira, Malaga, Porto, s a pezsgők között Cliquot, Moët, Mumm és Perrier szerepelnek az ételekkel közös íven. A szöveg elsősorban németnyelvű, csak az egyes ételcsoportok címszavai szerepelnek magyarul is.”/Gundel Imre: Adalékok az étlap, menülap, árlap történetéhez. (A Magy. Ker. és Vendéglátóipari Múz. évkönyve 1970.)
Példányunk nagyon hasonló a fent leírthoz, különbség csupán, hogy a becsináltak menüsora kézzel írott, aktualizálva a napi kínálatot.
Ismereteink szerint, azóta előkerült egy 1834-es keltezésű – szintén a Nemzeti Kaszinó, Franz Michalek által aláírt Ét- és borár című menülapja tehát vélhetően ez a második legkorábbi fennmaradt étlap.
Hátoldalán korabeli emlékeztető [?] feljegyzés: „B. Orczy Györgynek el adott gyapjú eránt való levelek”.
Kifogástalan állapotban, paszpartuzva.