Abaúj Antikvárium

69. könyvárverés

PROHÁSZKA Ottokár (1858 – 1927.) székesfehérvári püspök saját kezűleg tintával írt levele, valamint Vocsrovics József esztergomi könyvkötő hozzá írt sorai egyazon levélben. A könyvkötő arra kéri a püspök urat, hogy segítse őt a vízivárosi plébánia harangozói állásának betöltésében. Prohászka továbbítja levelét Kálmán ismerősének, aki kér, hogy támogassa, mivel meg van vele elégedve. Kelt.: Bp., 1924. VI. 21. 2 lev. 4 beírt oldal.

Prohászka Ottokár a magyar keresztényszocializmus képviselője. Ékes, egyéni stílusa révén a modern katolicizmus egyik legnagyobb hatású képviselője, a 20. század eleji katolikus megújhodás egyik programadója. Írásai máig hatóak, gondolatai, személye ma is viták tüzében áll. Miközben kíméletlen harcot folytatott a forradalmi munkásmozgalom és a Nyugat, főként Ady Endre ellen, modernista nézetei miatt Rómában 1911-ben három könyvét, köztük Az intellektualizmus túlhajtásai (1910) c.-t indexre tették. „Mi az antiszemitizmust nem faji, vallási, hanem szociális, üzleti reakciónak fogjuk fel” – írta már 1893-ban, majd hozzátette: – „A zsidóság fekélye csontvázzá rágta a keresztény magyar népet.” Nézetei később sem változtak. A zsidóság „sakterkezek alatt vérbe akarta fojtani a magyarságot” – fogalmazott 1923-ban, ezért nemzeti önvédelemnek tartotta a „pozitív”, azaz a keresztényeket előnybe helyező antiszemitizmust, és a liberalizmus mételyével az általa megalkotott fogalmat, a „hungarizmust” állította szembe.