Studio Antikvárium

33rd book auction

A’ mellyet a’ verseket örömest olvasó némelly jó urai kívánságára, és kedvéért beteges állapottyában nem kis munkával vitt végben Gyöngyösi István.
Budán, 1763. Landerer Ferencz Leopold. [28] + 336 + [4] p. (az utolsó két levél üres).
A címlap felső sarkain apró javítások. Gyöngyösi István (1629–1704) utolsó munkája Czobor Mihály befejezetlenül maradt széphistóriájának (1600 k.) átdolgozása. Anélkül, hogy Czobor német forrását és Héliodórosz eredeti regényét ismerte volna, a 9–12. részt saját leleményéből hozzátoldotta és a történetet így kikerekítette. Ezzel a nemzetközi Héliodórosz-irodalomban különleges magyar Chariclea-változatot hozott létre. Tulajdonosi bejegyzés a címlapon. Az előzéklapon Szinnyei József tulajdonbejegyzése.
Szüry 1674.
Hozzákötve:
Gyöngyösi István: Mársal tarsalkodó Muranyi Vénus, avagy annak emlékezete: miképpen a’ méltóságos Gróf Hadadi Veselenyi Ferencz Magyar-Ország palatinussa, akkor füleki fö-kapitány, a’ tekéntetes, és nagyságos Gróf Rimai Szetsi Maria aszszonnyal jövendö-béli házasságokról való titkos végezése által csudálatos-képpen meg-vötte a’ híres Murányi Várat. Mellyet írt vólt ugyan ö nagyságok komornikja Gyöngyösi István magyar versekben szerezvén, mostan pedig újjabb meg-jobbitásával a’ verseknek ki-bocsáttatott, és nyomtattatott.
Budán, 1767. Landerer Leopold Ferencz. [112] p.
A magyar barokk költészet legnagyobb alakjának talán legjelentősebb műve, melyben a murányi vár 1644-ben Wesselényi Ferenc által csellel történt elfoglalásának híres történetét beszéli el. Az először 1664-ben megjelent mű népszerűségét jelzi, hogy a következő évszázadokban számos kiadása látott napvilágot.
Szüry 1666.
Hozzákötve:
Gyöngyösi István: Porábúl meg-éledett Phoenix, avagy a’ néhai Gyerö Monostori Kemeny Janos, erdéli fejedelemnek Lonyai Anna aszszonnyal lévö házasságnak, Tatár Országi rabságnak, és a’ török ellen viselt hadi dolgainak, és végre hazája mellett vitézül le-tett életének, halála után élö emlékezete. A’ mellyet a’ magyar versekben gyönyörködnek kedvéért ugyan magyar versekkel ennek ekötte egy néhány esztendövel irt vólt, és el rongyoltt elsö irásinak töredékibül most ujjab le-irattatott, és kisebb rendben vétetett.
Budan, [1787]. Katalin Landererne [ny]. [152] p.
A szerző nagyszabású, történelmi tárgyú epikus alkotása, mely Erdély 1657 és 1662 közötti történetét, valamint Kemény János fejedelemségét tárgyalja. 1665 és 1670 között, a Wesselényi-féle összeesküvés éveiben írta, de kiadására csak jóval az összeesküvés bukása után, 1693-ban kerülhetett sor, ekkor is csak a németellenes részek elhagyásával.
Szüry 1671/a.
Hozzákötve:
Gyöngyösi István: Palinodia tristis Hungariae. Az az: a’ maga gyámoltalanságán kesergö és abban a’ kardos griffnek szárnya alá folyamodó Nympha, a’ mellyel Magyar-Ország’ mostani állapotját példázá és azt a’ méltóságos gróf Esterházi Pál urnak, azon Magyar-Ország palatinussának, kunok’ és jászok birájénak, N. Sopron, Pest, Pilis és ’Sólt vármegyéknek fö-ispánjának, a’ felséges Leopold tsászár és koronás király urunk ö felsége titkos tanátsának, komornyikjának, és Magyar-Országnak helytartójának, ’s a’ t. mint kegyelmes urának alázatossan ajánlja nemes Gömör vármegyének a’ most itt levö Ország’ Gyülésére küldetett egyik követe, Gyöngyösi István. Most negyedszer ki-nyomtattatott.
Budán, 1771. Landerer maradéki betöivel. [16] p.
Szüry 0.
Hozzákötve:
[Gyöngyösi István]: A’ tsalárd Cupidonak Kegyetlenségét meg-esmérő, Es mérges nyilait kerülő tiszta életnek Geniussa, Melly A Magyar Versekben gyönyörködőknek kedvekért ennek előtte alkalmas Esztendőkkel le-ábrázoltatott, most pedig régi el-rongyoltatott írások töredékiből újjad réndben vétetődvén ki-botsáttatott.
Budán, 1772. Landerer maradéki betőivel. [2] + 86 p.
Szüry 1672.
A címlapon szép fametszetes címvignetta. Gyöngyösi legvitatottabb munkája, mely erotikus témája miatt sokáig csak kéziratban terjedt.
Korabeli díszesen aranyozott, bordázott gerincű, enyhén kopott egészbőr kötésben, piros festésű lapszélekkel. Nagyon jó példány.