Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 15. online árverése | Könyv, festmény, grafika, kézirat, plakát, aprónyomtatvány, képeslap

Lugduni [Leyden], 1581, Apud Ant. Gryphium, [34] p. + 440 p. + [30] p., [22] p. + 555 p., 145 p. + [24] p., ill.
Quintus Curtii De rebus gestis Alexandri Magni, regis Macedonum / Valerii Maximi, dictorum, factorumq, memorabilium, ad Tiberium Aug. lib. IX. / Stephani Pighii annotationes in Valerium Maximum. - Quintus Curtius: Nagy Sándor, a macedónok királyának cselekedetei / Valerius Maximus: Elbeszélések, tények és emlékezések, Tiberius Augustus IX. könyvéhez / Stephanus Pighius: Feljegyzések Valerius Maximushoz. (Három mű egy kötetben.)
Az első és a harmadik mű címlapja hiányzik. Az első mű adatainak könyvészeti adatait tollal beírt bejegyzéssel pótolták. A fedlap belső oldalán sérült tulajdonosi címke látható.
A tizenhatodik századból való, varrott, gazdagon díszített, reneszánsz bőrkötés feliratozatlan fed- és hátlappal, tollal feliratozott, hatbordás könyvgerinccel, sérült előzéklapokkal, merített papíros, néhol tollal jegyzetelt, és aláhúzott belívekkel, szépen körbe színezett  lapélekkel, átlagos állapotban.
Az első mű szerzője, Quintus Curtius Rufus (1. század) ókori római történetíró. Fő műve a Nagy Sándor történetének tíz könyve (Historiarum Alexandri Magni decem). Curtius Rufus kiléte talány. Mivel művének első két könyve elveszett, valamint mivel a kortárs szerzők sem hivatkoznak rá, ezért mind a mű születésének ideje, mind a szerző kiléte máig tisztázatlan. Suetonius és Tacitus is említenek egy Curtius Rufust a principátus első századából, de az azonosítás bizonytalan Adamik Tamás szerint a legvalószínűbb és legelterjedtebb datálás Claudius császár idejére teszi a mű keletkezését. Ezt támasztja alá szerinte, hogy a műben Curtius mindenhol hosszan ideje fennálló római békéről ír, mikor Alexandrosz birodalmának egykori városainak jelenbeli helyzetéről beszél, melyet csak mostanában kezd el megtörni a háború – általános béke pedig csak a Tiberius uralkodása alatt volt a Római Birodalom történetében. Másrészről pedig a műben elhangzik a ’’caliganti mundo’’ (a sötétségbe borult világ számára) szóösszetétel, mely Caligula nevére utaló szójáték lehet. Először Marcus Aurelius alatt hangzik el egyáltalán utalás a mű létezésére. A középkorban Einhard is említi. A Nagy Sándor története" c. munkája többen idézték. Magyarországon Quintus Curtius Rufus munkája erősen hatott Ilosvai Selymes Péter Nagy Sándorról írt énekére, maga a mű pedig 1619-ben jelent meg először magyarul Háportoni Forró Pál fordításában, „Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak, macedonok királyának viselt dolgairól íratott históriája” címmel."