Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 2. Szezonzáró kamara aukciója | Utolsó tételek! Minden tétel 3 000 Ft-ról indul!

[Budapest], 1954, Szépirodalmi Könyvkiadó (Budapesti Szikra Nyomda), 72 p.
Szerző által dedikált példány. Első kiadás. Felröppen a madár. Versek. Írta: Csoóri Sándor.
A címlapon a szerző, Csoóri Sándor tollal beírt, névre szóló dedikációja olvasható: Az első felolvasó est emlékére szeretettel ajánlom első könyvemet V. F.-nek. Csoóri Sándor".
A címlap Abonyi Éva munkája. Részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. Nyomtatta a Budapesti Szikra Nyomda. Az előlapon, a címlapon és az utolsó oldalon tulajdonosi bélyegzés látható.
Kiadói varrott papírkötésben lévő példány két színnel feliratozott címfedéllel, feliratos könyvgerinccel, egy sérült lappal, hiánytalan, jó állapotban.
A szerző, Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – Üröm, 2016. szeptember 12.) magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus. Az irodalmi életbe 1953 augusztusában robbant be, amikor a Csillag és az Irodalmi Újság egyszerre 14 versét tette közzé. Első megjelent verseskötete Felröppen a madár címmel látott napvilágot 1954-ben, s az ifjú szerző ugyanebben az évben József Attila-díjat kapott. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott. Az "Irodalmi Újság" munkatársa, az "Új Hang" versrovatának szerkesztője. Az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának volt a szerkesztői munkatársa, 1968-1988 között a Mafilm dramaturgja. A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége. Komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében és konkrét létrejöttében. Prózáját a szókimondás, a politikai érzékenység és nyelvi egyszerűség jellemzi. Költészetét viszont az egyedi szóhasználat, a lendületesség, határozottság, a szellemi finomság és sokrétűség, a végletesség és a sajátos asszociatív hajlam határozza meg.
"A kötet versei publicisztikus stílusban fogantak, a sokakat gyötrő, ismerős mondandót csak a vallomásos hang, a mértékes forma s a bizakodó kicsengés felé sodró retorika élteti. Verstere sima, elbeszélő, leíró részletei a szemlélődés jegyében alakulnak, s a folyamat enyhe emelkedőn halad valami magvasabb vagy távlatosabb befejezés magaslata felé." (A magyar irodalom története 1945-1975)"