auction house |
Studio Antikvárium |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
41. könyvárverés |
date of exhibition |
október 11-től 17-ig | hétköznap reggel 8 és 18 óra között lehet a tételeket megtekinteni. |
auction contact |
+36-1-354-0941 | studioantikvarium@gmail.com | |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2018-10-18/41-konyvarveres-67 |
60. item
Fénelon, Fr[ançois] de Salignac de la Mothe: Demonstration de l’existence de Dieu, tirée de la connoissance de la nature, & proportionnée à la foible intelligence des plus simples. Nouvelle édition.
[Jena] Amsterdam, 1721. Jean Bernard Hartung. XXXII [helyesen XXX] + 183 + [9] p.
Az első előzéklapon kézírásos bejegyzés: „Optimae fidei hic Fenelum, adversarium nactus est Bossuetum, ob librum [per] vendam, de Quietesimo. Utriusque sripta vide in Act. Erudis. Lipp. A[nno] 1699. p. 132. et 145. 148. Johanni Nagyváti Dominus provideb[it]” [A legnagyobb bizalommal kínálom fel vételre Fenelon művét, valamint az ennek cáfolatára született Bossuet-művet a kvietista könyvgyűjteményemből. Mindkét írás megtalálható az 1699. évi lipcsei Acta Eruditorum 132., 139., illetve a 145. és 148. oldalain. Nagyváti János, az Úr gondoskodásával.] A bejegyzés alatt Lőrincz Ernő antikvárius ceruzás bejegyzése: „Nagyváti Jánosé volt!” [Nagyváthy János (1755–1819) mezőgazdasági szakember, szabadkőműves, az első magyar nyelvű rendszeres mezőgazdasági munka szerzője.]
Az előzéklap verzóján szintén Nagyváthy Jánostól származó, latin nyelvű, kézírásos bejegyzések, melyekben külföldi teológusokat (Andreas Murray, Pierre Yvon, Christoph Wittich, Christoph Sturmius, Wilhelm Derham, Jo[nathan] Edwards) sorol fel néhány soros megjegyzésekkel, valamint a Lipcsében megjelenő Acta Eruditorum folyóiratban található, róluk szóló hivatkozásokat, az oldalszámok megjelölésével.
Értekezés Isten létéről és tulajdonságairól. Első része először Párizsban jelent meg 1713-ban, a második rész 1718-ban, jelen kiadás pedig a mindkettőt tartalmazza. François Fénelon (1651–1715) francia katolikus érsek, teológus, költő és író. Napjainkban úgy ismerjük, mint a kvietizmus legfőbb támogatóját. Legismertebb műve a magyarra is lefordított állambölcseleti kalandregénye, a Telemakhosz bujdosásainak története. Jacques-Bénigne Bossuet (1627–1704) teológus, egyházpolitikus. Az egyházatyáktól merítette az egész egyházért érzett felelősséget. Kvietizmusként üldözte Fénelon tanítását. A kvietizmus (a lat. quies, „nyugalom” szóból): tévtanítás, a misztika egyik irányzata, mely szerint az Istennel való egyesülés alapja a teljes passzivitás és a minden iránti közömbösséggel megszerzett belső nyugalom.
A kétszínnyomású címlapon fametszetű vignetta. Példányunk a csak néhány példányban szereplő címképet nem tartalmazza.
Poss.: M. Jos. Dan. Perlienis, 1727. Johanni Nagyváti, Dominus Provideb[it].
Korabeli, enyhén foltos pergamenkötésben, gerincén kézzel írt címfelirattal, piros festésű lapszélekkel. Szép példány.