2025. Sep. 10., Wednesday
Catalogue presentation

Studio Antikvárium
31st book auction

12-12-2014 17:00

 
351.
tétel

Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró és publicista „Holland Anna” című novellájának saját kézzel, tintával írt, aláírt teljes kézirata.

Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró és publicista „Holland Anna” című novellájának saját kézzel, tintával írt, aláírt teljes kézirata.

Kelt: [Budapest, 1898.] Két, egyenként 337x210 mm-es levél, két apró betűkkel sűrűn beírt oldal. Az eredetileg 1898-ban keletkezett írás először A Hét 1913. évi évfolyama első félévének 410–412. oldalán, majd a Hölgyek naptára...

Archive item - The artwork is not available

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register

Full description


Please log in or register if you want to see the whole description.


recommended art works in the catalogue

351. item
Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró és publicista „Holland Anna” című novellájának saját kézzel, tintával írt, aláírt teljes kézirata.
Kelt: [Budapest, 1898.] Két, egyenként 337x210 mm-es levél, két apró betűkkel sűrűn beírt oldal.
Az eredetileg 1898-ban keletkezett írás először A Hét 1913. évi évfolyama első félévének 410–412. oldalán, majd a Hölgyek naptára (1913) 35–42. oldalán, valamint az író „Húsevők” (Budapest, 1913. Singer és Wolfner) című kötetében jelent meg nyomtatásban.
A novelláról Nagy Lajos így ír a Nyugat hasábjain a Húsevők című kötet ismertetésénél: A „Holland Anna” című novelláról […] csak annyit mondjak, hogy legjobban lep meg benne az embernek, ennek a legfőbb írói matériának – az „ember” eléggé általános fogalmán belül is a fiatal, polgári nőnek – az ismerése. Tagadhatatlan, hogy ez az ismerés gáncsoló kritika alá is volna vehető, de csaknem bizonyos, hogy igazságtalanul. Mert modernebbül is, mondjuk új pszichológiai eredmények segítségével is lehet egy-egy nőalakot megismerni és ismertetni s cselekedtetni, mégis a Bródy nőismerésénél csupán másfélébbre, újabbra, magasabb áttekintésűre tudok csak gondolni, de különbre alig.”