2025. szept. 10., szerda
Katalógus bemutatás

Studio Antikvárium
31. könyvárverés

2014. 12. 12. péntek 17:00

 
351.
tétel

Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró és publicista „Holland Anna” című novellájának saját kézzel, tintával írt, aláírt teljes kézirata.

Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró és publicista „Holland Anna” című novellájának saját kézzel, tintával írt, aláírt teljes kézirata.

Kelt: [Budapest, 1898.] Két, egyenként 337x210 mm-es levél, két apró betűkkel sűrűn beírt oldal. Az eredetileg 1898-ban keletkezett írás először A Hét 1913. évi évfolyama első félévének 410–412. oldalán, majd a Hölgyek naptára...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

351. tétel
Bródy Sándor (1863–1924) író, drámaíró és publicista „Holland Anna” című novellájának saját kézzel, tintával írt, aláírt teljes kézirata.
Kelt: [Budapest, 1898.] Két, egyenként 337x210 mm-es levél, két apró betűkkel sűrűn beírt oldal.
Az eredetileg 1898-ban keletkezett írás először A Hét 1913. évi évfolyama első félévének 410–412. oldalán, majd a Hölgyek naptára (1913) 35–42. oldalán, valamint az író „Húsevők” (Budapest, 1913. Singer és Wolfner) című kötetében jelent meg nyomtatásban.
A novelláról Nagy Lajos így ír a Nyugat hasábjain a Húsevők című kötet ismertetésénél: A „Holland Anna” című novelláról […] csak annyit mondjak, hogy legjobban lep meg benne az embernek, ennek a legfőbb írói matériának – az „ember” eléggé általános fogalmán belül is a fiatal, polgári nőnek – az ismerése. Tagadhatatlan, hogy ez az ismerés gáncsoló kritika alá is volna vehető, de csaknem bizonyos, hogy igazságtalanul. Mert modernebbül is, mondjuk új pszichológiai eredmények segítségével is lehet egy-egy nőalakot megismerni és ismertetni s cselekedtetni, mégis a Bródy nőismerésénél csupán másfélébbre, újabbra, magasabb áttekintésűre tudok csak gondolni, de különbre alig.”