Studio Antikvárium

37. könyvárverés

Sopronban, 1794. Nyomtattatott Siesz Kláranál. 138 + [2] p. Első kiadás.
Az első önálló magyar egészségtan tankönyv. Kiss József (1765–1830) soproni orvos katekizmusában több mint 400 kérdés-felelet formájában kifejtett, ma is modernnek tűnő gondolat olvasható az egészségnevelés, a gyermek- és betegápolás, az egészséges életvitel és a járványokkal kapcsolatos kérdések tárgyköréből. A szerző művében megpróbálkozott azzal, hogy az egyes kérdéseket orvosi és teológiai szempontból is megválaszolja, amely tény mutatja, hogy a korabeli magyar olvasóközönség elsősorban hitéből kiindulva, vallásos magyarázatokat keresve iparkodott megérteni és „átvészelni” a betegségeket. Valószínűleg jelentős szemléletváltást hozott ezen – és több más hasonló – könyv abban az értelemben, hogy nem a betegségek legyőzése, hanem megelőzése a cél, vagyis az egészséges életvitel kialakítása. A korszak gondolkodására utaló tipikus kérdés a katekizmusban az, hogy vétkezik-e az ember, ha megbetegszik. Kiss József úgy vélte, hogy a környezetét elhanyagoló, mértéktelenül élő ember könnyen megbetegszik, és alapvetően vétkes saját állapotát illetően.
A könyv egészében fellelhető, és a III. fejezetben külön is kifejtésre kerül a gyermekápolás és gyermeknevelés. Az író a pólyázástól a járástanításig minden lényeges kérdést érintett, hangsúlyozta a gyermek, mint önálló lény fontosságát, a szülői odafigyelés, a tisztaság, a mozgásszabadság kiemelkedő szerepét. Fellépett a gyermekmunka, a gyermekbántalmazás ellen. Könyvének második nagy része a betegségekről és az orvosokról íródott. Itt minden korabeli olvasó fogódzót találhatott több betegség (járvány) tüneteit, gyógyítását illetően, és tanácsokat kaphatott egyes balesetek során szerzett sérülések ellátásához, gyógyításához (pl.: veszett kutya harapása, mérgező anyagok elfogyasztása stb.).
Kiss József könyvének talán az „Elme-Indúlatokról” szóló része a legérdekesebb. Ezek az indulatok: a harag, a gyűlölet, a félelem, a megijedés, a mély szomorúság, a szégyen, az „eláradt szeretet”, a hirtelen nagy öröm. A szerző szerint arra kell törekedni, hogy mindig az ész győzzön az indulatok fölött. A szomorkodóknak szóló tanácsa a következő: „keressék a vígasságot.” E fejezet egyértelmű bizonyíték arra, hogy a 200 évvel ezelőtt élt orvos az egészséget a test és lélek harmóniájaként értelmezte.
Győry 150. old.
Korabeli, kissé kopott, enyhén sérült festett papírkötésben. Nagyon ritka könyv.