2025. szept. 12., péntek
Katalógus bemutatás

Dekameron és Könyvmoly Antikvárium
18. Szegedi Könyvárverés

2016. 11. 05. szombat 10:00

 
81.
tétel

BUDAY Árpád, dr.: A szolnokdobokai római táborhelyek jelentősége

BUDAY Árpád, dr.: A szolnokdobokai római táborhelyek jelentősége

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület dési vándorgyűlésén 1910. október 9-én felolvasta – –. Különlenyomat a vándorgyűlés emlékkönyvéből. Kolozsvár, 1911. Stief Jenő és Tsa ny. 16 p. Térképvázlatokkal, ábrákkal illusztrálva. Fűzve,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

81. tétel
BUDAY Árpád, dr.: A szolnokdobokai római táborhelyek jelentősége
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület dési vándorgyűlésén 1910. október 9-én felolvasta – –. Különlenyomat a vándorgyűlés emlékkönyvéből.
Kolozsvár, 1911. Stief Jenő és Tsa ny. 16 p.
Térképvázlatokkal, ábrákkal illusztrálva.
Fűzve, kiadói, kissé töredezett szélű papírborítóban, ettől eltekintve, jó állapotú példány. 262 mm.

Hozzá tartozik:
(Buday Árpád): Magyar föladat
Különlenyomat a „Széphalom” 1932. évfolyam 7–12-i számából. 2 sztl. lev.
Aláírt!
250 mm. Jó állapotú példány.

[Buday Árpád (1879–1937) régész, egyetemi tanár. Fia, Buday György magyar grafikus. 1900-tól az Erdélyi Múzeum Régiségtárának első tisztviselője volt, 1919-től a Régiségtár vezetői posztját töltötte be. 1911-ben a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen magántanárrá habilitálták. A két háború közt, 1924-től haláláig a szegedi egyetem Régészeti Intézetét vezette, mai fogalmakkal élve, tanszékvezető egyetemi tanár volt. Fő kutatási területe a római felirattan, provinciális római régészet és a limeskutatások. A limeskérdéssel összefüggő ásatásai úttörő jellegűek voltak Magyarországon.]