aukciósház |
Hereditas Antikvárium |
aukció dátuma |
2024.10.04. 20:25 |
aukció címe |
Fair Partner ✔ 12. Könyvárverés |
aukció kiállítás ideje |
2024. szeptember 23 - október 3. | hétköznap 11.00 - 17.00 óráig |
aukció elérhetőségek |
+36 30 442 1386 | info@hereditasantikvarium.hu | www.hereditasantikvarium.hu |
aukció linkje |
https://axioart.com/aukcio/2024-10-04/12-konyvarveres-hereditas |
58. tétel
Breviarium strigoniense
(Velence), 1514. Jacobi (Schaller) librarii (Budensis). (19)+479 lev. A címlap hiányzik, három levél (+ii, 76., valamint az utolsó) másolattal pótolva.
A két rövid életű hazai ősnyomda megszűnése utáni évtizedekben a magyarországi könyvigényeket teljes mértékben külföldi tipográfiákból kellett kielégíteni. Ebben egészen a mohácsi csatáig nagy szerepük volt a budai könyvkereskedőknek, akik egyúttal könyvkiadóként is működtek. Legnagyobb megrendelőjük az egyház volt, amely felismerte a kéziratos könyvnél jelentősen olcsóbb és a szöveg romlása nélkül sokszorosítható nyomtatványokban rejlő lehetőséget. Ezeken kívül a Thuróczy-krónika két kiadása köszönhető nekik, továbbá néhány tankönyvet, illetve kisebb teológiai, lelkipásztori munkát jelentettek meg saját költségükre és üzleti kockázatukra. Főként az esztergomi egyházmegye számára nyomtattattak misekönyveket, a zsolozsma végzéséhez elengedhetetlen breviáriumokat, valamint a misén kívüli kötött szövegű szertartásokat leíró obsequiale-kat. Emellett dolgoztak a pécsi, zágrábi, egri egyházmegye, a pálosok és Pannonhalma számára is. A szerkönyveket az erre szakosodott és az igényes, vörös és fekete szöveg előállítására képes velencei nyomdák valamelyikében készíttették.
E kötet nyomdásza előző tételünkhöz hasonlóan Lucantonio Giunta. A kor egyik legszínvonalasabb műhelyéből egy gyönyörű nyomtatvány került ki. Kétszínnyomású lapjait számtalan bájos kis fametszet ékesíti, de öt egészoldalas jelenet is emeli a kötet művelődéstörténeti értékét (sajnos ezek közül egy csak másolatban látható itt). Címlappal rendelkező példányról nincs tudomásunk.
Restaurált korabeli bőrkötésben. A háttábla őrzi a léniákkal mezőkre osztott, és azokat egyesbélyegzők lenyomatával kitöltve díszített kötésbőr töredékét, melyről felismerhető a könyv valaha volt egységes képe. Egy sarokveret eredeti, a többi pótolt körvonala stilizáltan követi ennek formavilágát. A zárókapcsokat rekonstruálták.
RMK III 195., EDIT16 CNCE 18343., BNH Cat 0