Studio Antikvárium

41. könyvárverés

[Firenze] In Fiorenza, 1589. Nella Stamperia di Filippo Giunti. [2] + 102 fol.
A középkor egyik legolvasottabb könyve. Boethius legjelentősebb és legeredetibb filozófiai munkájának (A filozófia vigasztalása) olasz nyelvű kiadása. Benedetto Varchi fordítása először 1551-ben jelent meg. Boethius művét Martianus Capella prosimetrumának, a vers- és prózarészleteket váltogató „De nuptiis Mercurii et philosophiae” mintájára, öt könyvre osztva készítette el. A női alakban megjelenő Filozófia ki akarja vezetni a börtönben saját sorsa felett kesergő Boethiust a szenvedélyek fogságából. A mű felfogása részben neoplatonikus, részben keresztény. Boethius (480 körül – 524) arisztokrata származású római író, filozófus, államférfi. Nagy Theodorik gót király a legbizalmasabb feladatokkal látta el, 510-ben elnyerte a consuli méltóságot. Amikor védelmére kelt egy szenátornak, akit azzal vádoltak, hogy levelezést folytat a keletrómai császárral, őt is árulással vádolták meg, fogságba vetették és tárgyalás nélkül kivégezték.
A nyomtatvány az egyik legjelentősebb XV–XVII. századi európai könyvkereskedő, kiadó és tipográfus család tagja, ifjabb Filippo Giunta nyomdájában készült. A család tagjai különböző európai városokban – Firenzében, Velencében, Lyonban, Burgosban, Antwerpenben – egymással kooperáló nyomdákat üzemeltettek, s a kor egyik legkiterjedtebb és legjobban működő könyvkereskedelmi hálózatát hozták létre. A könyvkereskedelmet szakmául választó nemzedék első képviselője az irodalmat kiadó Filippo Giunti (1450–1517), illetve testvére, a szakkönyvkiadó Lucantonio Giunti (1457–1538) volt. Filippo a firenzei, Lucantonio a velencei ág alapítója. Kötetünk a Filippo-féle, híresebb firenzei ágból való, mely ókori klasszikusokra és kortárs olasz szerzők kiadására specializálódott. A korábban csak kiadóként működő Filippo a maga tipográfiáját 1497-ben alapította – 8 évvel a velencei ág nyomdaalapítása után –, az általa kiadott nyomtatványokat nagy műgonddal, szép kivitelben készítette. Az Aldo Manuzio által használt karakterekhez hasonló kurzív betűkkel nyomtatott, melyek használatára ugyan X. Leó pápa felhatalmazásának jóvoltából, 1513-tól kezdődően Manuzio kizárólagos jogot élvezett, de – miután Filippo a pápai végzést megtámadta – 1516-ban ő is megkapta az áhított pápai privilégiumot. A címlapon szereplő díszes nyomdászjelvény (firenzei liliom), a Giunta kiadványok márkajelzése volt.
BNHCat 0. EDIT16 CNCE 6586. BMC 114. Adams B-2300.
XVIII. század második felében készült pergamenkötésben, gerincén aranyozott címvignettával, piros festésű lapszélekkel. Nagyon szép példány.