auction house |
Antikvárium.hu Kft. |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika |
date of exhibition |
Az aukción szereplő tételeket a webáruház IX. kerületi budapesti átadópontján december 2. és 9. között lehet megtekinteni. |
auction contact |
+36 70 400 6600 | aukcio@antikvarium.hu | https://www.antikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2021-12-12/jubileumi-a2 |
70. item
Bierbauer Virgil: A magyar építészet története (védődobozos példány)
Budapest, 1937, Magyar Szemle Társaság (Révai-nyomda, Bp.), 301 p. + [3] p. + [44] t.: ill.
Első kiadás. A Magyar Szemle Könyvei. No.: XIII. kötet.
A magyar építészet története. Írta: Bierbauer Virgil.
44 képtáblán 54 fekete-fehér, számozott, feliratos képpel illusztrált, valamint bevezetéssel, befejezéssel, jegyzetekkel, a képek jegyzékével és részletes tartalomjegyzékkel kiegészített kiadás. "E könyvet a Magyar Szemle Társaság tulajdonában lévő "Old Kenntonian Face" anyadúcokkal ezerkilencszázharminchét október és november havában szedte és nyomta a Révai-nyomda Budapesten. A képmellékletek kliséit a Pallas cinkográfiája készítette".
Kiadói egészvászon kötésben lévő példány aranyozott feliratos, dombornyomott keretezéssel ellátott címfedéllel, aranyozott feliratos könyvgerinccel, elszíneződött, kiadói előzéklapokkal, tiszta belívekkel, hiánytalan, jó állapotban, színes feliratos, egész oldalas illusztrációval ellátott, fülszöveges, kiadói borítófedélben, feliratozatlan, enyhén sérült, kiadói védődobozban.
A kötet szerzője, Borbiró Virgil /szül. Bierbauer Virgil/ (Nagyenyed, 1893. március 6. – Budapest, 1956. július 25.) építész, építészettörténész, építészetelméleti író. Olaszországi tanulmányútja után beiratkozott a müncheni Műszaki Egyetemre, ahol 1915-ben szerzett mérnöki oklevelet. Az Országos Lakásépítési Miniszteri Bizottság munkatársaként, majd budapesti magánépítészként dolgozott. Korai alkotásai: a galyatetői turistaház, a tihanyi Sportszálló, a kaposvári Főposta és a Belvárosi Tűzőrség. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet tagjai közé tartozott. Tanulmányait a "Magyar Művészet", a "Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlöny" közölte. 1925-ben társult Reichl Kálmánnal, így került kapcsolatba a Székesfőváros Elektromos Műveinek Kelenföldi Erőmű telepének kiépítésével. A korszak egyik legnagyobb középítkezését Reichl 1926-ban bekövetkezett halála után egyedül folytatta 1934-ig. Jelentős nemzetközi kapcsolatai révén 1928 májusában a "Vállakozók Lapja" mellékletéből önálló folyóirattá szervezte a nemzetközi és hazai modern építészet eredményeit ismertető „Tér és Formát”, melynek egyik szerkesztője (a másik szerkesztő Komor János 1931-ig) és a legtöbbet publikáló szerzője volt. A folyóiratban Le Corbusier könyveinek ismertetésétől a CIAM magyar csoportjának művein át az expresszív téglaépítészet és az új népi építészet alkotásai is helyet kaptak. Egyrészről elutasította a stílusépítészet utánzását, de egyúttal - annak ellenére, hogy Le Corbusier hívének vallotta magát - elutasította a Le Corbusier-i lakógép fogalmát is. A modern építészettől egy új stílus kialakulását várta. Későbbi írásaiban is az ortodox modern építészekkel szemben nem a nagy lakóházak, a kollházak építését tartotta szükségesnek és gazdaságosnak, hanem kisebb, elsősorban családi házak építését.