Központi Antiquariat

170. Könyvárverés

1543 Tiguri [Zürich] Christoph. Froschoverus
[18]+387+98+114+[19] lev. [coll.] Első kiadás!
— Authores omnemque totius rationem ex subiecta intelliges Praefatione. Quaecunque scripta sunt, ad nostram doctrinam scripta sunt, ut per patientiam & consolationem scripturarum spem habeamus. A címlapon fametszetű embléma a svájci kantonok pajzsaival és jelképeivel. Alatta Pál levele a Rómaiakhoz XV. Editio princeps der Zürcher lateinischen Bibel.

A kötet elején a Praefatio áll, melyben a kiadás munkatársait mutatják be, akik koruk legjobb tudósai voltak: Konrad Pellikan a szerkesztő, Leo Jud, aki 18 évig fordította, tőle Theodor Bibliander vette át. Petrus Cholinus az Apokrifeket, Rudolf Gwalther az Újszövetség fordította, illetve a bibliafordításra vonatkozó általános protestáns érvelés rajzolódik ki. A kiadás és nyomtatás munkáját a hírneves tipográfus Christopherus Froschoverus végezte, aki nemcsak nyomdásza volt a zürichi reformátoroknak, hanem harcostársa is, a helvét irányzat propagálója.

VD 16 B 2619, Vischer C 319

A kolligátum második része: „Ecclesiastici Libri, Qui semper pro sacris libris ab Ecclesia habiti sunt, & digni uisi qui legantur a piis: non tarnen parem cum Canonicis scripturis authoritatem obtinuerunt, utpote quos maiores nostri in ecclesiis legi uoluerunt, non tarnen proferri ad authoritatem ex his fidei confirmandam. Sunt qui apellarunt Apocryphos, uocabulo rei forte non per omnia idoneo congruoue. Certe apud Hebraeos non habentür, apud Graecos reperiun tur: ex quorum editione summa fide & religione in Latinam iam recens uersi sunt a D. Petro Çholino Tugino.
Ez alatt a kiadó fametszetű nyomdászjelvénye, emblémája helyezkedik el, szélben hajladozó fa, alatta három béka, egy negyedik éppen az alsó ágak közé kapaszkodik. A fa törzsére csavarodva egy szalag, rajta a Christoph Froschower Zürich név.

Harmadikként csatlakozik az újszövetség:
„Novum Testa mentum Omne, ad Graecorum exemplarium fidem, ad ueterem item editionem, Erasmi quoque. Roterod. uersionem postremam, aliorumque emendatorum Latinorum codicum interpretationem, recognitum, castigatum atque translatum...antehac nuspiam a quoquam sic impressum atque uulgatum."

XX. század közepi keménytáblás egészvászon kötésben. Az eredeti pergamenborító darabjai a táblákra és a gerincre ragasztva. A leveleken számos fametszetes, jelenetes kapitális iniciálékkal, amelyek Niklaus Manuel Deutsch munkái. A 376. levél szakadt, hiányos. Széles margójú példány, szép tiszta levelekkel, csak pár utolsó levél széle enyhén vízfoltos. A címlapon Venetianer Sándor lelkész bélyegzője, fent egy korábbi Bürger Bibliothek Winterthur pecsét. Folio.
Ebből a műből őriz egy példányt – jelezve a kötet fontosságát – a hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium könyvtára, amely Szenczi Molnár Albert tulajdona volt, saját bejegyzéseivel.