Abaúj Antikvárium

Fair Partner ✔
100. (jubileumi) könyvárverés

BIBLIA Sacra Vulgatae Editionis Sixti Quinti Pont. Max. iussu recognita atque edita. Antverpiae, 1619. Ex Officina Plantiniana Apud Balthasarem Moretum et Viduam Ioannis Moreti et Io. Meursium. 1079 p. , 26 p. [56] p. helyenként iniciális metszett könyvdíszekkel és záródíszekkel, részletgazdag díszcímlappal. Korabeli hat bordára fűzött, fatáblára vont, préselt, vaknyomással díszített disznóbőr kötésben hiányzó csatokkal. A kötéstábla verzóján és a szennylapokon korabeli feljegyzések. (20 cm.) A Biblia Clementina néven ismerté vált Biblia kiadáshoz hasonló részletgazdag metszett díszcímlappal. A trentói zsinat egyik határozata értelmében, hosszas és igen alapos előkészületek után, 1592-ben, majd 1593-ban került sor az új Vulgata kiadására. V. Sixtus pápa kezdeményezte és szorgalmazta – a címlapon az ő jóváhagyása olvasható –, ám a mű az ő halála után, utódának, VIII. Kelemennek a pápasága idején látott végül napvilágot. A Róma által hivatalosnak tekintett bibliakiadás Biblia Clementina néven vált ismertté a köztudatban és a könyvészeti szakirodalomban. Biblia Clementina eredeti, első kiadásait különlegesen igényes, impozáns és rendkívül részletgazdag díszcímlappal jelentette meg a római Typographia Apostolica. E kompozíció méltán sorolható a korszak sokszorosító grafikájának csúcsteljesítményei közé. A monumentális épülethomlokzatot formázó keretdísz leghangsúlyosabb motívumaiként két álló alak jelenik meg, oszlopok között: baloldalt a törvényadó Mózes, jobboldalt Dávid király a hárfával. Az alsó sávban kétoldalt két-két evangélista ülő alakja egészíti ki: Máté és Márk, Lukács és János – valamennyien szimbólumaikkal. Ez a bonyolult, ám rendkívüli körültekintéssel felépített kompozíció – melynek mestere ez idő szerint nem ismert – nyilvánvalóan határozott megrendelői előírások alapján készült.