2025. szept. 20., szombat
Online aukció

Jászi Galéria
Fair Partner ✔
Jászi Galéria 2. online árverés

2022. 10. 03. hétfő 13:00 - 2022. 10. 16. vasárnap 18:00

 
77.
tétel

Berczeller Rudolf Rezső (1912-1992): Gépember

Berczeller Rudolf Rezső (1912-1992): Gépember

Fém, 27 x 9 x 6 cm, jn. Berczeller Rezső (1912–1992) a 20. századi magyar szobrászat egyik legizgalmasabb életművét hagyta hátra. Tanulmányait az Iparrajziskolában...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció
77. tétel
Berczeller Rudolf Rezső (1912-1992): Gépember

Fém, 27 x 9 x 6 cm, jn.

Berczeller Rezső (1912–1992) a 20. századi magyar szobrászat egyik legizgalmasabb életművét hagyta hátra. Tanulmányait az Iparrajziskolában kezdte. A Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakára 19 éves korában vették fel, ahol Vaszary János tanítványa lett, de igazi mesterének Szöllősi Endrét tekintette, aki ekkoriban vezette be őt a szobrászat és a mintázás világába. Egyetemi évei után megjárta Dél-Franciaországot, Rómát és Jugoszláviát is. Első egyéni kiállítására csak 1969-ben került sor, majd műveit 1971-től rendszeresen kiállították az Országos Kisplasztikai Biennálékon, s élete utolsó évtizedében elismerésekben is részesül: Munkácsy-díj (1981), érdemes művész (1988).

Berczeller művészetének középpontjában a tökéletlen test áll, amelyet szobraiban gyakran a szenvedésen, a torzított-torzuló emberfigurán keresztül jelenít meg. Munkáiban visszatérő motívum még az emberi test és a gépek szerkezete közötti párhuzam.

A Gépember című kisplasztika az életmű későbbi szakaszához köthető: a konstrukciószerű, statikus figura teste egyszerre fedett és nyitott, mintha egy mechanikus csontváz lenne. A gépies alak egyes részeinek elhagyásával, lyukakat ütve, hiányokat képezve a testen alakítja a művész a szobor belső terét, s hozza létre merev váz jellegét.