2025. Oct. 20., Monday
Catalogue presentation

Axioart Piactér
Fair Partner ✔
1. Válogatás a Piactér kínálatából

01-03-2024 18:00

 
15.
tétel

BENCZE LÁSZLÓ: "UTCA" 1965

BENCZE LÁSZLÓ:

A tételt a következő oldalra kattintva vásárolhatja meg: BENCZE LÁSZLÓ: "UTCA" 1965 [FKC008/FL-1] A kép mérete: 36 x 56 cm keret nélkül....

Archive item - The artwork is not available

Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
  • add to my catalogue
  •  add a comment
  •  message to the auction house
  • send to a friend
  • print
Please login or register and subscribe if you want to see the prices.

login   register
message to the auction house

If you can not find some item details, you can ask the auction house directly.


Please login or register if you want to send this item to a friend.

login   register
15. item
BENCZE LÁSZLÓ: "UTCA" 1965

A tételt a következő oldalra kattintva vásárolhatja meg:
BENCZE LÁSZLÓ: "UTCA" 1965



[FKC008/FL-1] A kép mérete: 36 x 56 cm keret nélkül. Készült: Olaj, Farostlemez A kép Bencze László (Székesfehérvár, 1907, Budapest, 1992) alkotása. Jelezve Balra lent Bencze L 965" A festmény jó állapotban van. Keret: Ép Ho.: Képcsarnokos ragasztott címke Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Festő és grafikus. 1925-1928 között az Iparművészeti Iskolában, 1928-1930 között a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál tanult. Több európai országban járt tanulmányúton, többet között Olaszországban és Hollandiában. 1957-1977 között gyakran lejárt a kecskeméti művésztelepre. 1933-ban az Ernst Múzeum csoportkiállításán szerepelt először. 1949-ben, 1952-ben és 1953-ban gyűjteményes tárlata volt a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban az Ernst Múzeumban mutatta be monumentális műveinek terveit, 1964-ben pedig a Dürer Teremben grafikáit. 1948-1957 a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Ezekben az években különösen a portré és az életkép érdekelte. 1952-ben "Gondolj Koreára" című tollrajz-sorozatáért Kossuth-díjjal tüntették ki. Pályája során végigpróbálta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a mértanias képépítés, a vásárhelyi hagyományok, s a dekoratív síkábrázolás útjait. Díjak: Szinyei Társaság Tavasz Szalonjának díja (1938), állami kitüntetés (1954), a Munka Érdemrend arany fokozata (1955). Monumentális művek (secco, sgraffito, pannó, mozaik) tervezője és kivitelezője. A Magyar Nemzeti Galéria, a szolnoki és székesfehérvári múzeumok több festményét és rajzát őrzik. (ML, MÉ, KM, H.B.: Műv. 1980/6, Ladányi József adatközlése nyomán) Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve Festő és grafikus. 1925-1928 k. az Iparművészeti Iskolában, 1928-30-ban a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál tanult. Több európai országban járt tanulmányúton, többek között Olaszországban és Hollandiában. 1933-ban az Ernst Múzeum csoportkiállításán szerepelt először. 1949-ben, 1952-ben és 1953-ban gyűjteményes kiállítása volt a Fényes Adolf Teremben, 1960-ban pedig az Ernst Múzeumban mutatta be monumentális munkáinak terveit, 1964-ben a Dürer Teremben grafikáit. 1948-1957 k. a bp.-i Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Ezekben az években különösen a portré, val. az életkép érdekelte. 1952-ben "Gondolj Koreára" című tollrajzsorozatáért Kossuth-díjjal tüntették ki. Pályája során végigpróbálta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a mértanias képépítés, a vásárhelyi hagyományok, s a dekoratív síkábrázolás útjait. A MNG több festményét és rajzát őrzi. (ML, MÉ) Magyar festők és grafikusok adattára 1925-1928 között az Iparművészeti Iskolában grafikát tanult, majd 1930-ig Benkhard Ágost növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. 1939-1945 között a Füleki Iparművek tervezője, akkor került kapcsolatba a Szocialista Képzőművészek Csoportjával. Tanulmányúton Olaszországban, Lengyelországban, Albániában, Mongóliában, és Hollandiában járt. 1933 óta kiállító művész, első egyéni tárlatát 1938-ban rendezte meg. 1945 óta minden jelentősebb kiállítás résztvevője. Az Ernst Múzeumban (1960), a Dürer Teremben és Kecskeméten (1964), Nagykanizsán (1967), Székesfehérvárott (1969) és a Helikon Galériában (1977) volt egyéni tárlata. 1949-1957 között főiskolai tanár, 1952-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Pályája során megjárta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a mértanias képépítés, a vásárhelyi hagyományok, s a dekoratív síkábrázolás útjait. Újabban konstruktív szellemben fest. - Irod.: Csapó György: Bencze László. Bp. 1984. - P.Sz.T.: Művész életrajzok. Bp. 1985. Művészeti lexikon I-IV. Festő, grafikus, Kossuth-díjas. 1925-28 között az Iparművészeti Iskolában, 1928-30-ban a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágostnál tanult. 1933-ban az Ernst Múzeum csoportos kiállításán szerepelt először. 1943 óta foglalkozik rendszeresen alkotómunkával. Expresszív erejű rajzait, figurális kompozícióit 1949-ben, 1952-ben és 1953-ban gyűjt. kiállításon mutatta be a Fényes Adolf-teremben. 1952-ben Gondolj Koreára c. tollrajz-sorozatáért Kossuth-díjat kapott. 1948-tól 1957-ig a Képzőművészeti Főiskola tanára volt. Ezekben az években különösen a portré és az életkép foglalkoztatta. Főbb művei: Tszcs ünnepre készül, 1950, Vasárnapi kirándulók, 1952, Vasúti étkezőkocsiban, 1953. 1960-ban az Ernst Múzeumban rendezett kiállításán bemutatta monumentális munkáinak terveit, 1964-ben a Dürer-teremben grafikáit. A Nemz. Gal. több festményét és rajzát őrzi. Sokoldalú művészkritikai tevékenységet is folytat. Könyve: Frans Hals, Bp., 1963. Csap Erzsébet Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek Festő, grafikus, Kossuth-díjas. 1925-1928 között az Iparművészeti Iskolában grafikát tanult, majd 1930-ig Benkhard Ágost növendéke a Képzőművészeti Főiskolán. 1939-1945 között a Füleki Iparművek tervezője, ekkor került kapcsolatba a Szocialista Művészek Csoportjával. Tanulmányúton több európai országban, valamint Mongóliában járt. 1933 óta kiállító művész, minden jelentősebb rendezvény résztvevője. Az utóbbi években az Ernst Múzeumban (1960), a Dürer Teremben és Kecskeméten (1964), Nagykanizsán (1967), Székesfehérvárott (1968), a Helikon Galériában (1977) és a Műcsarnokban (1979) állított ki. 1949-1957 között főiskolai tanár volt. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. - Sokirányú művészi munkásságában a legkülönbözőbb műfajokat találhatjuk meg a szatírikus rajztól a monumentális mozaikig. Stílusa igen változatos, pályája során egyként kipróbálta a posztimpresszionizmus, az életképi realizmus, a geometrikus képépítés, a vásárhelyi hagyományok és a dekoratív síkábrázolás útjait. Legjobb műveiben a szintetikus hatásokra tör. Kortárs magyar művészeti lexikon I-III. Festő- és grafikusművész. 1925-28: Iparműv. Isk.: 1928-30: MKF, mestere: Benkhard Ágost. 1938: a Szinyei Társaság Tavaszi Szalonjának díja, 1952: Kossuth-díj, 1954: a KNDK állami kitüntetése, 1955: a Munka Érdemrend arany fokozata. 1930-ban abbahagyta tanulmányait, Dudaron telepedett le, ahol 1934-ig dolgozott. 1939-ig Szadán, Dudaron, Budapesten, 1939-45 között Füleken élt. Itt az Iparművek Rt. gyárában fajátéktervező és üzemvezető volt. 1945-től Budapesten, 1967-től Csopakon és a fővárosban élt és alkotott. 1948-tól 1957-ig az MKF-en tanított. Kritikái, elméleti írásai is megjelentek különböző napilapokban, folyóiratokban. Kötete: Frans Hals, Bp., 1963. Figurális műveket alkotott. Festett táj- és városképeket, de fő témája a magánnyal küzdő, ebből kitörni vágyó ember volt. Jellegzetesek könyöklő nőalakjai, töprengő figurái, önarcképei. Az 1930-40-es években alkotott műveire a szociális érzékenység, a periférián élők ábrázolása jellemző. Festményei színvilága, az expresszív festésmód Van Gogh hatását mutatják. Ekkor készült rajzai a háború és a gyár témakörében születtek, a falusi, városi szegények életét örökítették meg. A 40-es évek második felében festett képek sötét színvilágúak, monumentális hatásúak, festésmódjuk hasonló a korábbi művekhez. Az ábrázolt alakok tömbszerűek, súlyos formákból épülnek. Az 1950-es évek elején oldottabb festésű, szocialista realista, idilli zsánerképeket alkotott. Az 1960-as évek elején visszatért a 40-es évek végén született festmények stílusához. A 70-es évektől a konstruktív képszerkesztés, a tér és a tömeg kapcsolata foglalkoztatta. Alkotásait mozaikra emlékeztető festésmód, a kontúrok és a szerkezeti elemek hangsúlyozása jellemezte. Ek: 1938: Szűcs Pál műterme, 1945: az MKP V. ker. székháza, 1946: a Magyar Képzőműv. Szabadszervezete Kiállítóhelyisége, 1948: Főv.-i Népművelési Közp., 1951: Fényes A. T. (Makrisz Agamemnonnal), 1956: Derkovits T., IKM, Szfvár, 1960: Ernst M.,1964: Dürer T., Cifra Palota, Kecskemét, 1967: Egry T., Nagykanizsa, 1968: IKM, Szfvár, 1976: Műv. H., Kölesd, 1977: Helikon G., 1979: Műcsarnok (kat.), 1985: Városi Kvtár (kat.), Győr, Műv. H., Dudar, Gulácsy G. (Papp Oszkárral és Kántor Andorral), 1991: Gulácsy G. (Szabó Ivánnal). Vcsk: 1933: Ernst M., 1948: Kilencven művész kiállítása, Nemzeti Szalon, 1952: Arckép kiállítás, Ernst M., 1955: Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, 1955-től: Magyar Képzőműv. kiállítás, Herman O. M., Miskolc, 1957: Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, 1969: Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, 1977: Festészet '77, Műcsarnok, 1981: Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete. Csók Képtár, Szfvár. Mk: Damjanich J. M., Szolnok, IKM, Szfvár, MNG. Km: Szüret (secco, 1956, Bp., XXII. ker., Nagytétényi út 64., a Budafoki Pincészet mintaterme), Asszonyok, anyák (sgraffito, 1958, Bp., IV. ker., Papp J. téri lakótelep), Figurális kompozíció (sgraffito, 1964, Karcag, Vöröshadsereg u.-i lakóház), Szerelmespár - Dudari lakodalmas - Család (pannó, 1981, Dudar, Házasságkötő T.), Olvasó parasztok (1984, mozaik, Dudar, Műv. H.) Irod.: Németh L.: (kat. bev. tan., Műcsarnok, 1979, irod.-mal), Horváth B.: "Mélynyomás alatt". Beszélgetés Bencze Lászlóval, MŰV, 1980/6., Csapó Gy.: Bencze László, Bp., 1984 (irod.-mal), Csapó Gy.: (kat. bev. tan., Városi Kvtár, Győr, 1985). (L.J.)"