Virág Judit Galerie und Auktionhaus

tavaszi nagyárverés

Olaj, vászon, 120x80,5 cm
Jelezve jobbra lent: Batthyány

Reprodukálva:
Molnos Péter, gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festője.Népszabadság könyvek, 2007, 104. kép

Az ország egyik legrangosabb családjába született Batthyány Gyula, a két világháború közötti Budapest legkeresettebb és legmegbecsültebb társasági festője, akinek életművében kitüntetett helyet foglalnak el az arisztokrata hölgyekről, színésznőkről és táncosnőkről készített portrék. A fekete-fehér szatén estélyiben, fején tollakkal ábrázolt graciőz és elegáns Bissingen Vera könnyed testtartásban pózol a képen. Dekoratív vonalvezetés, lágy drapériák, a manierizmusra jellemző megnyújtott formák és érzékien megmunkált felületek jellemzik a festményt.

A szász eredetű, az 1600-as évekig visszavezethető nemesi Bissingen-Nippenburg család leszármazottja az 1896. március 5-én Meránon született Bissingen Vera, 1913-1915 között Glatz Oszkár szaktanári felügyelete alatt a Képzőművészeti Főiskolán alakrajz és festészet órákat vett.

Bissingen Vera már divattervezőként vett részt 1916-ban a Fényűzés Elleni Liga által kiírt pályázaton, ahol rögtön két díjat is nyert. Az előkelő mágnáshölgyek támogatásával alapított liga célja az volt, hogy felemelje a szavát a háborús években a tékozlás ellen. A Liga a fellépő anyaghiány miatt kiírta Magyarország első divatpályázatát, a kevesebb anyagból készített, olcsóbb és praktikusabb ruhák tervezésére. A pályázati bíráló bizottság elnöke őrgróf Pallavicini Györgyné volt, tagjai pedig gróf Batthyány Gyuláné valamint a kor két meghatározó divatdiktátora, Holzer Sándor és Giradi József volt. A pályázaton díjazott darabokat később kiállításon mutatták be, amely a célkitűzéseikkel ellentétben túl fényűzőre sikeredett, így a liga támogatottság hiányában 1917-ben megszűnt.

Bissingen Vera, mint oly sok női kortársa későbbiekben a jótékonykodás felé fordult. Részt vett 1940-ben, az Operában rendezett Díszestélyen is, amelyet a magyar művészet támogatásáért rendeztek, ahol a hercegi és grófi családok klasszikus művészettörténeti darabokat, festményeket és szobrokat elevenítettek meg. A publikum élőképekben tekinthette meg többek között Szinyei Majálisát, Rippl-Rónai Kalitkás hölgyét valamint Székely Bertalan Murányi Vénuszát, de antik jeleneteket is. Bissingen Vera nem csak rendezője, díszlet- és jelmeztervezője volt a pompei-i falfestményt és ravennai mozaikot ábrázoló életképeknek, hanem maga is szerepel a karakterek között.

Sárvári Zita