2025. okt. 10., péntek
Katalógus bemutatás

Antikvárium.hu Kft.
Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 17. Online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

2022. 04. 24. vasárnap 20:00

 
43.
tétel

Bánffy Miklós, Gróf/Kós Károly/Kemény János: Az Erdélyi Szépmíves Céh díszoklevele (védődobozos példány)

Bánffy Miklós, Gróf/Kós Károly/Kemény János: Az Erdélyi Szépmíves Céh díszoklevele (védődobozos példány)

Kolozsvár, 1937, Az Erdélyi Szépmíves Céh díszoklevele, [1] p. Az Erdélyi Szépmíves Céh díszoklevele.Színes betűkkel és néhány iniciáléval díszített, mintás, az Erdélyi Helikon emblémájával, illetve keltezéssel (Kolozsvár, 1937)...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

43. tétel
Bánffy Miklós, Gróf/Kós Károly/Kemény János: Az Erdélyi Szépmíves Céh díszoklevele (védődobozos példány)
Kolozsvár, 1937, Az Erdélyi Szépmíves Céh díszoklevele, [1] p.
Az Erdélyi Szépmíves Céh díszoklevele.
Színes betűkkel és néhány iniciáléval díszített, mintás, az Erdélyi Helikon emblémájával, illetve keltezéssel (Kolozsvár, 1937) ellátott díszoklevél. A dokumentum tárgya: az erdélyi irodalom iránt tanusított szeretetéért és áldozatkészségéért, vitéz Kalas Jánosnét, az Erdélyi Helikon a magyarországi barátai közé választotta. Az oklevél alján Gróf Bánffy Miklós író, grafikus, politikus, Kemény János író, költő és Kós Károly építész, író, grafikus nyomtatott aláírása látható.
A jó állapotú, hiánytalan okiratot, egy eredeti, Az Erdélyi Helikon Magyarországi Barátai" feliratos, ragasztott, elszíneződött, kézzel címzett postai címkével ellátott, kiadói védődoboz védi. A postai címkén két bélyegzés található.
Kós Károly (Temesvár, 1883. december 16. – Kolozsvár, 1977. augusztus 24.) építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus. A budapesti József Nádor Műegyetem építészeti szakán diplomázott. Tervezői munkájában elsősorban a kalotaszegi népi architektúra, az erdélyi népművészet, az erdélyi történelmi építészeti emlékeinek motívumvilágát használta. A Kalotaszegi Köztársaság kikiáltója, a sztánai Kalotaszeg c. lap szerkesztője, az Erdélyi Szépmíves Céh alapítója, az Erdélyi Helikon szerkesztője, a Kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola mezőgazdasági építészet tanára, a kolozsvári Világosság c. lap belső munkatársa, a Kiáltó szó című röpirat közreadója, az Erdélyi Néppárt alapítója, a Vasárnap c. képes politikai újság szerkesztője volt. A második világháború után a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét töltötte be, majd nemzetgyűlési képviselővé lépett elő.
Gróf Bánffy Miklós (Kolozsvár, 1873. december 30. – Budapest, 1950. június 6.) erdélyi magyar író, drámaíró, grafikus, díszlet- és jelmeztervező, színpadi rendező, politikus, a Bethlen-kormány külügyminisztere. Közéleti és kulturális téren egyaránt széles körű és sokszínű szerepvállalás jellemezte életét. 1901-től országgyűlési képviselő, majd Kolozs megyei főispán volt. Az első világháborúban frontszolgálatot teljesített. Ebben az időben már több színpadi művét is bemutatták, 1914-től prózai munkákkal is rendszeresen jelentkezett, továbbá díszlet- és jelmeztervekkel támogatta a budapesti Operaházat, amelynek 1912-től hat éven át az intendánsa is volt. A külügyminiszteri posztot 1921-22-ben, a háború utáni rendezés válságos éveiben vállalta el. 1926-ban tért vissza Erdélybe, ahol jelentős szerepet játszott az ottani irodalmi élet szervezésében: szerkesztette az Erdélyi Helikont, illusztrálta az Erdélyi Szépmíves Céh könyveit, anyagilag támogatta a kolozsvári Ellenzék című napilapot és a legnagyobb kisebbségi magyar nyomdavállalatot, a Minerva Rt-t. Az 1934-es Szegedi Szabadtéri Játékokon az ő rendezésében mutatták be Az ember tragédiáját."