2025. okt. 22., szerda
Élő közvetítés (LIVE)

Laskai Osvát Antikvárium
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem

2018. 09. 29. szombat 10:00 - 2018. 09. 29. szombat 11:55

 
243.
tétel

BALASSA ARMIN: Védőbeszéd, Haverda Mária érdekében elmondotta a budapesti esküdtbíróság előtt 1910 október 11-én.

BALASSA ARMIN: Védőbeszéd, Haverda Mária érdekében elmondotta a budapesti esküdtbíróság előtt 1910 október 11-én.

Egyetlen kiadás. Szeged, 1910. Dugonics-ny. 69 p. Balassa Ármin (eredeti neve: Aron Weisz; szignói: W. A., B., Blasius, Bramin; Hódmezővásárhely, 1861 - Szeged, 1924) ügyvéd, újságíró, író. Kiváló védőügyvéd volt, amihez az...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

243. tétel
BALASSA ARMIN: Védőbeszéd, Haverda Mária érdekében elmondotta a budapesti esküdtbíróság előtt 1910 október 11-én.
Egyetlen kiadás.
Szeged, 1910. Dugonics-ny. 69 p.
Balassa Ármin (eredeti neve: Aron Weisz; szignói: W. A., B., Blasius, Bramin; Hódmezővásárhely, 1861 - Szeged, 1924) ügyvéd, újságíró, író. Kiváló védőügyvéd volt, amihez az alapos törvényismerete, kiváló emlékezőképessége és mesteri logikája is nagymértékben hozzájárult. Jogi szakirodalommal is foglalkozott. Jogi tárgyú cikkei az 1890-es és az 1900-as években az Ügyvédek Lapja, A Jog és a Magyar Jogász című lapokban jelentek meg. Megalapította a Szeged és Vidéke (1902-1920) napilapot, amelynek kiadója és főszerkesztője volt. A lap irányvonala nemzeti szabadelvű volt éppen úgy, mint az Ő világnézete. Meggyőződése volt, hogy a büntetőjog egyszerre szolgálja a köz- és államérdek megóvását és az állampolgárok szabadságjogainak védelmét. Az 1900-as évek közepétől közeledett álláspontja Jásziék polgári radikalizmusához, de 1910 után már nem tudott, s nem is akart velük együtt tartani. 1919 szeptemberében Ő vezette Szeged város vezetői elé azt a delegációt, amely a szegedi zsidó polgárok nevében a pogromra izgatók ellen tiltakozott. Ezek után már egyre inkább visszavonult a közélettől könyvei közé, ahol kedves klasszikusaival, filozófusaival foglalkozott.
Későbbi kartonborítóban. 218 mm.