| Auktionhaus |
Laskai Osvát Antiquariat |
| Datum der Auktion
|
d-m-Y H:i |
| Titel der Auktion |
29. könyvárverés | Jogtörténet, politika, történelem |
| Datum der Ausstattung |
keine Daten |
| Erreichbarkeit der Auktion |
+36 33 313-060 | laskaiantikvarium@gmail.com | https://www.laskaiantikvarium.hu/ |
| Link der Auktion |
https://axioart.com/aukcio/2018-09-29/29-konyvarveres-06 |
387. Artikel
KLEBELSBERG KUNO: Gróf ~ ~ beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916-1926
Bp. 1927. Athenaeum. XII, 687 p. 1 t.
Gróf thumburgi Klebelsberg Kuno (Magyarpécska, 1875 - Bp., 1932) jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig (1921-1922) belügy-, majd közel 10 évig (1922-1931) vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1917-től 1932-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke. A budapesti, a müncheni, a berlini egyetemeken és a párizsi Sorbonne-on folytatott jogi tanulmányokat. 1898-ban, a budapesti egyetemen szerzett államtudományi doktori oklevelet. Az egyetem elvégzése után az állam szolgálatába lépett. 1898-ban Bánffy Dezső akkori miniszterelnök meghívására a miniszterelnökség harmadik ügyosztályának vezetője lett. 1910-ben a közigazgatási bírósághoz nevezték ki bírónak, majd 1912-ben a hatásköri bíróság tagja lett, valamint rendkívüli egyetemi tanár lett a Közgazdasági Egyetemen. Politikai példaképe gróf Tisza István miniszterelnök volt, akinek második kabinetjében (1913-1917) hamar politikai állást is kapott. 1914 januárjában kinevezték a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium adminisztratív államtitkárává, ahonnét 1916 márciusában Tisza István áthelyezte maga mellé a miniszterelnökség politikai államtitkárának. Tisza rábízta a határon túli (értsd: a korabeli Magyar Királyságon kívül élő) magyarok oktatásának megszervezését. Ezalatt 1915-től a Rokkantügyi Hivatal, és 1917 márciusától az Országos Hadigondozó Hivatal ügyvezető alelnöke is volt a háború végéig. 1916-ban egy időközi választáson lett először országgyűlési képviselő a Nemzeti Munkapárt színeiben, miközben a párt egyik országos szervezőjévé lépett elő. 1918-ban határozottan fellépett a Károlyi Mihály vezette kormány tevékenysége ellen. Bethlennel 1919 elején egy keresztény párt szervezésébe fogtak, amiért a márciusban kikiáltott Magyarországi Tanácsköztársaság üldözőbe vette, de a letartóztatás elől sikerült elrejtőznie. Az 1920-as választásokon a Friedrich István-féle Keresztény Nemzeti Párt (KNP) tagjaként nyert mandátumot Sopronban. A pártot a választások után otthagyta, és az 1922-es választások előtt (1922 februárjában) belépett a frissen alakult Egységes Pártba. A komáromi választási kerületben már e párt jelöltjeként nyert választást. Még (kormánypárti) pártonkívüliként kapott először meghívást a Bethlen-kormányba. 1921 decemberében belügyminiszter lett. A tisztséget az 1922-es választásokig tartotta meg, ami után az új Bethlen-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter lett. Utóbbi pozícióját az 1926-os és az 1931-es választások után is megtarthatta (mindkétszer a szegedi belvárosban választották képviselővé), viszont Bethlen István lemondásakor kénytelen volt maga is lemondani. Közoktatás-politikáját a háromágúvá tagolt középiskola-rendszer megteremtése (1924), a polgári iskola önálló középfokú iskolaként való törvényesítése (1924), a középfokú lányoktatás reformja (1926), a tanárképzés reformja (1924) jellemezte. Népiskola-politikáját az érdekeltségi népiskola megteremtése (1926), a 8 osztályú népiskola törvénybe iktatása 1928-ban, azzal, hogy az majd csak 1940-ben váljék kötelezővé. 3 év alatt 5000 tanyai tanterem épült Magyarországon. A tanárképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig azt az egyet követeli meg, hogy "ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket." Már működésének kezdetén támogatta az MTA munkáját, s törvénnyel biztosította annak politikai függetlenségét. Ugyancsak 1922-ben létrehozta a Magyar Országos Gyűjteményegyetemet és annak tanácsát, melynek hatókörébe tartozott a Magyar Királyi Országos Levéltár, a Magyar Nemzeti Múzeum és Országos Széchényi Könyvtár, az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum, Országos Magyar Iparművészeti Múzeum, Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtára. A művelt középosztály megteremtése céljából életre hívta a Napkelet című irodalmi folyóiratot 1923-ban. A lap főszerkesztőjének Tormay Cécile-t kérte fel. Parlamenti bizottsági elnökként támogatta a dualizmuskori tanszabadságot súlyosan sértő, numerus clausus törvényt. Külföldön Collegium Hungaricumokat (CH) hozott létre a tudósutánpótlás biztosítására. Megszervezte a Testnevelési Főiskolát. Ugyanakkor 1928-ban - német mintára - megszüntette a Magyar Olimpiai Bizottság önállóságát. A hazai múzeumok fejlődésének ügyét is támogatta, egyre több gyűjteményt létesítettek és működtettek közpénzen. A Szépművészeti Múzeumban új gyűjteményi osztályt nyitott, segítette a megyei és városi múzeumok fejlesztésének ügyét. 1928-ra már 1500 népkönyvtárt létesített, 1929-ben nyílt meg a római Collegium Hungaricum. Magyarországon 17 mezőgazdasági népiskolát és sok elemi népiskolát építtet. 1930-ban a Margit-szigeten fölavatta a nemzeti sportuszodát. Az ún. "szellemtudományok" (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat is. Mindenre gondja volt, ami az ő hatáskörébe tartozott. Ő mentette meg támogatásával az akkori Orvos Továbbképzés szakmai szervezet ma is prosperáló orgánumát, az Orvosképzés című szakfolyóiratot. Címei, titulusai: Történeti Társulat elnöke, Széchenyi Tudományos Társaság alapítója, Alföldi Bizottság elnöke, Magyar Mickiewicz Társaság elnöke, Szeged díszpolgára, Esztergom díszpolgára (1926), Sopron díszpolgára (1928), Magyar Corvin-lánc (1930), Magyar Örökség díj (2001, posztumusz).
Korabeli, sérült félvászon-kötésben. 245 mm.
VÉTELI MEGBÍZÁST ADOK
