2025. szept. 26., péntek
Katalógus bemutatás

Studio Antikvárium
25. Könyvárverés

2008. 12. 04. csütörtök 17:00

 
65.
tétel

Semmelweis [Ignác Fülöp]: Zwei offene Briefe …

Semmelweis [Ignác Fülöp]: Zwei offene Briefe …

an Dr. J. Spaeth, Professor der Gerburtshilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg. [Két nyílt levél Spaeth J. dr.-hoz a szülészet tanárához a bécsi cs. k....

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

65. tétel
Semmelweis [Ignác Fülöp]: Zwei offene Briefe …
an Dr. J. Spaeth, Professor der Gerburtshilfe an der k. k. Josefs-Akademie in Wien, und an Hofrath Dr. F. W. Scanzoni Professor der Geburtshilfe zu Würzburg. [Két nyílt levél Spaeth J. dr.-hoz a szülészet tanárához a bécsi cs. k. József Akadémián, és Scanzoni F.W. dr. udvari tanácsoshoz, a szülészet tanárához Würtzburgban.]

Pest, 1861. Gustav Emich. 21 + [3] p. Első kiadás.

Semmelweis Ignác Fülöp (1818–1865) orvos, egyetemi tanár, a magyar orvostudomány legjelentősebb alakja, a gyermekágyi láz kórtanának tisztázója. Orvosi oklevelét 1844-ben szerezte meg a bécsi egyetem orvosi karán. Tanulmányai befejezése után Bécsben Karl Rokitanszky híres bonctani intézetében dolgozott, itt sajátította el az ún. „kórbonctani elvet”: a betegségek kórtanát a boncasztalnál is ellenőrizni kell. 1846-től Klein szülészeti osztályára került, ahol a bábaképzés és a medikusok gyakorlata is zajlott. Ezen az osztályon minden elhunyt beteg felboncolására sor került, a boncolást általában a kezelő orvos végezte, amiben többnyire a medikusok is segédkeztek. Ezen az osztályon igen magas volt a gyermekágyi lázban elhunytak száma. 1847-ben Semmelweis velencei útja után hazatérve értesült barátjának, Kolletschka tanárnak hirtelen haláláról, aki egy boncolásnál kapott sérülés miatt vérmérgezésben halt meg. Kolletschka boncjegyzőkönyvét és a gyermekágyi lázban elhunytak kórképét összehasonlítva, felismerte, hogy egy és ugyanazon vérmérgezéses kórképben hunytak el. Megállapította, hogy a gyermekágyi láz kórképe nem önálló kórkép, hanem fertőzés következménye, mint a sérüléseket követő vérmérgezés. A fertőzést „bomlott szerves állati anyag” okozza, amit gennyesedéses, daganatos, hullákból eredő részecskék okoznak azzal, hogy tisztátalan kézzel beviszik a frissen szült anyába, műszerrel, kézzel, kötőanyaggal, ágyneművel stb. A fertőző ágens klóros vízzel elpusztítható, így Semmelweis elrendelte az orvosok és a medikusok állandó klóros vízzel történő kézmosását, az ágyneműk, a műszerek klóros fertőtlenítését. Felismerését kortársainak egy része elismerte, mások – elsősorban a szülészek – elutasították, mivel felfogásuk szerint a gyermekágyi láz levegővel terjedő fertőző betegség. Semmelweis megfigyeléseit statisztikai adatokkal is bizonyította, hiszen osztályán a klórmeszes víz alkalmazása után a gyermekágyi láz megszűnt. Barátai: Balassa János, Markusovszky Lajos, Lumniczer Sándor és mások ösztönzésére Semmelweis előbb 1858-ban, az Orvosi Hetilapban közölte folytatásokban elméletét, majd 1861-ben német nyelvű könyvben (Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis des Kindbettfiebers) is összegezte megállapításait, mellyel komoly szakmai vitát indított el a hazai és külföldi orvostársadalomban. A műre adott reagálásokra válaszolva írta meg aukciónkon szereplő híres nyílt levelét. Orvosi felfedezéseinek igazát valójában a mikrobiológia felfedezései igazolták, méltán nevezték őt „az anyák megmentőjének”, aki egy régebbi orvosi iskola ismeretei és saját tapasztalatai alapján jutott el olyan következtetésre, amellyel a sebészet aszeptikus elvének előfutára lett. (Forrás: Magyar Orvoséletrajzi Lexikon).
Győry 123. old. Waller 8833. Hirsch–H. V, 222.
Fűzve, kiadói borítóban, szélső margóján apró folt. Szép példány.