Antikvárium.hu Kft.

Fair Partner ✔
Az Antikvarium.hu 50. Jubileumi online árverése | Könyv, kézirat, antik térkép, aprónyomtatványok, grafika

Budapest, 1891-1894, Ráth Mór (Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája), 4416 p. + [17] p. + IV p.
Magyar remekírók c. sorozatban (számjelzés nélkül) megjelent kötetek.
B. Eötvös József munkái 1-14. (különálló egységes kötetekben). Teljes sorozat.

I. kötet: Gondolatok. A hátrahagyott kéziratokból bővített ötödik kiadás. Bp., 1891., [4] p. + 475 p. + [1] p. + IV p.
II. kötet: A karthausi I. Regény. Tizedik kiadás. Bevezetéssel kiegészített kötet. Bp., 1892., 252 p.
III. kötet: A karthausi II. Regény. Tizedik kiadás. Bp., 1892., 294 p.
IV. kötet: A nővérek I. Regény. Ötödik kiadás. Bp., 1894., 284 p.
V. kötet: A nővérek II. Regény. Ötödik kiadás. Bp., 1894., 301 p.
VI. kötet: A falu jegyzője I. Regény. Negyedik kiadás. Bp., 1891., 328 p.
VII. kötet: A falu jegyzője II. Regény. Negyedik kiadás. Bp., 1891., 288 p.
VIII. kötet: A falu jegyzője III. Regény. Negyedik kiadás. B. Eötvös József összes munkáinak könyvreklámjával kiegészített kötet. Bp., 1891., 290 p. + [1] p.
IX. kötet: Költemények, elbeszélések, színművek I. Harmadik kiadás. B. Eötvös József összes munkáinak könyvreklámjával kiegészített kötet. Bp., 1891., 294 p. + [2] p.
X. kötet: Költemények, elbeszélések, színművek II. Harmadik kiadás. Bp., 1891., 315 p. + [4] p.
XI. kötet: Magyarország 1514-ben I. Regény. Harmadik kiadás. Szerzői előszóval kiegészített kötet. Bp., 1892., 301 p.
XII. kötet: Magyarország 1514-ben II. Regény. Harmadik kiadás. Bp., 1892., 331 p.
XIII. kötet: Magyarország 1514-ben III. Regény. Harmadik kiadás. Az első, második és harmadik kötethez írt jegyzetekkel és kiadói könyvhirdetéssel kiegészített kötet. Bp., 1892., 282 p. + [1] p.
XIV. kötet: B. Eötvös József emlék- és ünnepi beszédei. Harmadik kiadás. Bp., 1893., [2] p. + 381 p. + [1] p.

A köteteket Hornyánszky Viktor Nyomdája nyomtatta (kivéve a XI-XIII. köteteket, mert azokat az Athenaeum R. Társ. Könyvnyomdája nyomtatta) és Gottermayer N. Könyvkötő kötötte Budapesten.
Kiadói egészvászon Gottermayer díszkötésben lévő kötetek feliratozatlan, dombornyomott díszítésekkel ellátott, néhol enyhén kopott címfedéllel és hátlappal, aranyozott feliratos, gazdagon díszített, kissé kopott, álbordás könyvgerinccel, színes növénymintás, a sorozat reklámjával ellátott kiadói előzéklapokkal, körbe mintázott lapélekkel, hiánytalan állapotban. A III. kötet címlapja enyhén hiányos, az V. kötet címlapja és a VII. kötet címfedele kissé sérült.
A kötet szerzője, Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság első elnöke. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pesti egyetem bölcselet és történelem szakán végezte. Később ügyvédi vizsgát tett. Fejér megyei aljegyző, a magyar udvari kancellária alkalmazottja, később fogalmazója, az eperjesi kerület táblabírája, magas rangú állami közhivatalnok, magy. kir. kultusz- és közoktatási minisztere volt. 1836-37-ben beutazza Németországot, Svájcot, Hollandiát, Franciaországot és Angliát. Utazásai alatt új politikai ideológiákat és új irodalmi ötleteket sajátított el. A Magyar Tudományos Akadémia elnökeként is tevékenykedett. Regényeiben, színdarabjaiban és kedvenc lapjában a "Pesti Hírlapban" hirdette modern, haladó politikai eszméit. Véleménynyilvánítása a számára fontos fogházjavítás kérdésében egész irodalmat teremtett. Első országgyűlési beszédében határozottan kiállt a zsidó emancipáció mellett. 1841-ben, amikor gróf Széchenyi István a frissen induló Pesti Hírlap ellen heves támadásba lendült, Kossuth Lajos védelmére kelt, s megírta a „Kelet népe és Pesti Hírlap” c. röpiratát. Batthyány Lajos és Teleki László grófok mellett ő volt a főrendi ellenzék egyik elismert vezéralakja.