Studio Antikvárium

37. könyvárverés

I. kötet: Bevezető kötet. II. kötet: Bécs és Alsó-Ausztria. III. kötet: Magyarország I. IV. kötet: Felső-Ausztria és Salzburg. V. kötet: Stiria. VI. kötet: Karinthia és Krajna. VII. kötet: Magyarország II. VIII. kötet: Az osztrák Tengermellék és Dalmáczia. IX. kötet: Magyarország III. X. kötet: Tirol és Vorarlberg. XI. kötet: Csehország I. XII. kötet: Csehország II. XIII. kötet: Magyarország IV. XIV. kötet: Morvaország és Szilézia. XV. kötet: Magyarország V. Felső-Magyarország I. XVI. kötet: Galiczia. XVII. kötet: Bukovina. XVIII. kötet: Magyarország VI. Felső-Magyarország II. XIX. kötet: Bosznia és Herczegovina. XX. kötet: Magyarország VII. Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek. XXI. kötet: Szent István koronája országai VIII. Horvát-Szlavonország.
Budapest, 1887–1901. Magyar Királyi Államnyomda. [4] + 594 + VIII p. + 1 t. (kihajtható hasonmás); XVI + 688 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XVI + 526 + [2] p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XIV + 604 + [2] + 12 + [2] p. + 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia) + 1 t. (dupla oldalas hasonmás); XI + [1] + 412 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 512 p. + 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XIV + 656 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XVI + 732 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 604 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 594 + [2] p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 612 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 680 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 600 p. + 1 t. (sérült hártyapapírral védett kromocinkográfia); XVI + 728 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 444 p.; XVI + 886 p. + 2 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XI + [1] + 528 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XII + 480 p.; XII + 512 p. + 1 t. (hártyapapírral védett kromocinkográfia); XIV + 604 p.; XII + 574 + [2] +14 + [2] p. Első kiadás.
Az eredetileg 396 füzetben megjelent munka 21 kötetet töltött meg 572 közleménnyel és 4520 rajzzal, amelyből 19 színes képmelléklet.
A monumentális vállalkozás a nagyközönség számára népszerűsítő stílusban írt összefoglaló mű az Osztrák-Magyar Monarchia földrajzáról, állat- és növényvilágáról, történetéről és néprajzáról. A 21 kötetből álló könyvsorozat első kötetét Rudolf trónörökös 1885. december 1-én nyújtotta át apjának, Ferencz Józsefnek. Az egész Monarchiát bemutató munka előkészületeit Rudolf trónörökös (1858–1889) indította el 1884-ben. Az első négy kötet anyagának elkészülte után a trónörökös 1889-ben tragikus körülmények között elhunyt. Ekkor a sorozat szervezését özvegye Stefánia hercegnő vette át, aki ugyanolyan szellemben folytatta a munkát, mint, ahogy azt Rudolf trónörökös is akarta volna.
A könyvsorozat még napjainkban is fontos forrása a történészeknek, művészettörténészeknek és néprajzkutatóknak. Az illusztrációk és rajzok a hétköznapi történelem lenyomataiként, korrajzként is értelmezhetők. E kötetekből azok is tanulságos látleletet kapnak, akik a Monarchiára, mint az egyesült Európa előfutárára tekintenek.
Kósa László, akadémikusunk az alkotók listájával kapcsolatban ezt írta: „Az egyes országok és tartományok bemutatására nagyon helyesen elsősorban ottani tudósokat, írókat és képzőművészeket, esetenként politikusokat és publicistákat kértek föl. A hét magyarországi kötet munkatársai valóban értelmiségi elitet képeznek. Felsorolásukra nincs tér, csupán néhány név álljon itt. A szerkesztőbizottság elnöke – különben az egész mű megszületésének egyik fő ösztönzője – Jókai Mór volt. A közreműködő jeles szépírók közül még Mikszáth Kálmánt, Benedek Eleket, Eötvös Károlyt, a vezető tudósok sorából Márki Sándor, Fraknói Vilmos, Csánky Dezső történészeket, a földrajztudós Hunfalvy Jánost és Lóczy Lajost, művészeink reprezentatív csoportjából Munkácsy Mihályt, Benczúr Gyulát és Mednyánszky Lászlót nevezzük meg. A Szent István koronához tartozó horvát-szlavón társország kötetének szerkesztését Iso Krsnjavi zágrábi egyetemi tanár, neves művészettörténész és kultúrpolitikus végezte. A csehországi szerzők közül Alois Jiráseket, a cseh történelmi regény atyját, a galíciaiak sorából Stanislaw Tarnowski krakkói egyetemi tanárt, kiváló irodalomtörténészt említjük. A népes osztrák szerzői körből a nemzetközi hírű botanikusra, Anton Kernerre hívjuk föl a figyelmet.” A fametszetek a Magyarországot ismertető kötetekben a Morelli Gusztáv vezetése alatt alapított intézetben készültek Budapesten.
Egységes, díszes, dúsan aranyozott gerincű, vaknyomásos, enyhén kopott, kiadói barna egészvászon kötésben (Gottermayer könyvkötészetéből, Budapest), festett lapszélekkel.
Összességében jó példány, dekoratív sorozat.