Studio Antikvárium

40. könyvárverés

Necnon ad editiones antiquiores et castigatiores, opera et studio Monachorum Ordinis Sancti Benedicti e Congregatione S. Mauri. Editio Parisiana altera, emendata et aucta. Tomus primus–undecimus. [1–11. kötet, 15 kötetbe kötve. Teljes.]
[Párizs] Parisiis, 1835–1838. Apud Gaume Fratres, Bibliopolas (Excudebat Beau, Typographus, S.-Germani-In-Laya [Saint-Germain-en-Laye]). 13 + [4] p. + [19]–734 h. + [1] p. + [9] p. + 743–1412 h. + [1] p. + LXIV h.; XLVI p. + 750 h. + [1] p. + [4] p. + 753–1558 h. + [1] p.; 12 + [1] p. + 15–1238 h.; [9] p. + 1245–3160 + C h.; XLVII + [1] p. + 1224 h.; [4] p. + 1225–2422 h. + [1] p. + C h.; XCII + 1616 h.; [4] p. + [1617]–3288 + CLII h.; 1984 + LXXXVIII h.; LX h. + [2] p. + 1294 h. + [1] p.; 1704 + LXVIII h.; 608 h. + [4] p. + [609]–1238 h. + [1] p.; 1444 h. + [2] p.; [2] p. + [1445]–2622 h. + [1] p. + CXLIV h.; 926 h. + [1] + [5] p. + 931–2208 h.
Monumentális kiadás, a Leuveni Egyetem Augustinus-kiadási munkálatainak folyománya. A Leuveni Egyetem teológiai kara már a XV. században nagy hírt szerzett magának – többek között az itt tanuló utrechti Adrian Fliroszoon révén, akit később VI. Adrián néven pápává választottak. Ő tette naggyá az egyetem Augustinus-kutatását. Az intézmény fontos szerepet játszott a reformációra válaszul érkező katolikus megújulási mozgalomban; a leuveni tudós műhely műve volt a „Tiltott Művek Jegyzéke” (1540), amely később alapja lett a Vatikán által összeállított „Index librorum prohibitorum”-nak. A leuveniek a tridenti zsinaton is befolyásos csoportot alkottak. Az Augustinus-filológiában fontos szerepet játszik műveinek leuveni kiadása, amely a késő reneszánsz patrisztika-kutatás egyedülálló alkotása. A teljes kiadás először 1671–1700 között jelent meg Amszterdamban. Az elvégzett rendkívül alapos kutatómunka nagyságát jellemzi, hogy az utolsó kötet, a függelékként közölt 882 hasábnyi Augustus-életrajz után 1323 hasábban (hozzávetőleg 650 oldalon) ismerteti az előző 14 kötet tárgymutatóját, illetve az Ágoston-kutatásban elért eredményeket.
Poss.: James Bellamy, D. D. St. John’s Coll: Oxford. [James Bellamy (1819–1909), brit akadémikus, Oxfordban végzett teológiai doktor, könyvtáros, az egyetem konzervatív csoportjának aktív tagja, és 1879-től haláláig az oxfordi St. John College igazgatója volt. Félelmetes vitapartner hírében állott, mindennemű reform kemény ellenzője volt. A Vanity Fair brit élclap 1893-ban karikatúrát készített róla.]
Graesse I, 253.
Egységes, korabeli, gerincén kissé kopott, enyhén sérült, díszesen aranyozott világosbarna egészbőr kötésben, mintás festésű lapszélekkel és előzékkel, a gerinceken aranyozott, barna címvignettákkal, melyek jelentős részben hiányoznak. Dekoratív, rendkívül ritka teljes sorozat.