2025. okt. 22., szerda
Élő közvetítés (LIVE)

Múzeum Antikvárium
Tavaszi árverés

2018. 05. 17. csütörtök 17:00 - 2018. 05. 17. csütörtök 18:57

 
4.
tétel

ARANY János: Nagyidai czigányok. Hősköltemény négy énekben. Első kiad.

ARANY János: Nagyidai czigányok. Hősköltemény négy énekben. Első kiad.

Pest, 1852, Müller Gyula. (Müller E. ny.) 120 p. A költő negyedik, nyomtatásban megjelent munkája „A közismert történeti anekdota szerint a XVI. században Perényi, […] cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király,...

Archív tétel - A műtárgy már nem megvásárolható

Leütési árakat tartalmazó katalógus!

Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
  • saját katalógusba teszem
  •  megjegyzés írása
  •  üzenet az aukciósháznak
  • elküldöm ismerősnek
  • kinyomtatom ezt az oldalt
Kérjük regisztráljon, vagy lépjen be a funkció használatához.

belépés   regisztráció
üzenet az aukciósháznak

Ha a tétellel kapcsolatban nem talál valamilyen információt, részletet, kérdezze meg közvetlenül az aukciós háztól.


Kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon, hogy el tudja küldeni a tételt egy ismerősének.

belépés   regisztráció

Tétel teljes leírása


Kérjük, regisztráljon, lépjen be, és fizessen elő, hogy láthassa a műtárgy teljes leírását!


ajánlott műtárgyak a katalógusban

4. tétel
ARANY János: Nagyidai czigányok. Hősköltemény négy énekben. Első kiad.
Pest, 1852, Müller Gyula. (Müller E. ny.) 120 p.
A költő negyedik, nyomtatásban megjelent munkája
„A közismert történeti anekdota szerint a XVI. században Perényi, […] cigányokkal védelmeztette várát, Nagyidát a Habsburg király, Ferdinánd serege ellen. A cigányok diadalmaskodtak volna, ha nem kiabálják a visszavonuló németek után: szerencséjük, hogy elfogyott a puskapor, különben... Ezt hallva a német vezér, Pucheim visszafordult, elfoglalta a várat és lenyakaztatta a cigányokat. A Nagyidát bohózatba illő módon feladó cigányhad hajdani históriája […] Arany művében […] terjedelmes hősköltemény magaslatára emelkedik […] szerzője az 1848–49-es magyar szabadságharc allegorikus torzképének szánta. A kortársak még könnyen érthették az allegorikus célzásokat: a semmivé vált kincs a Kossuth-bankó; a győzni nem képes, így dühödten bosszút álló Puk vezér: Haynau; Csóri vajda pedig – „a nagy álmodó, / Ki maga alszik egy nemzet nevébe, / Álmában újabb, szebb hont alkotó” – maga Kossuth.”/magyar-irodalom.elte.hu
20. századi, aranyozott gerincű félbőr kötésben.