Mike és Portobello Aukciósház

30. Könyvárverés

A történtek lényege: Nemes Szalánczi István (néhai Szalánczi László és Szikszai Zsuzsanna fia) panasszal fordul a fejedelemhez jobbágyának szökése miatt. Mikor Mihály havasalföldi vajda megtámadta Erdélyt, a Küküllő megyei Szásznádas helységben lévő birtokáról néhai Boér András nevű jobbágyának a fia, Boér másként Harangozó Tóbiás beköltözött Segesvárra, és ott a városi templom harangozója lett. Szalánczi István Segesvár várostól követeli, hogy 200 magyar forint büntetés terhe mellett Boér Tóbiás fia, (ifj.) Boér András feleségével, gyermekeivel és minden ingóságával együtt, mint szökött jobbágya, költözzön vissza hozzá Szásznádasra. A fejedelmi kancellária két embere elment Segesvárra, ahol 1689. január 24-én a királybíró házánál, a városi elöljárók jelenlétében felszólították a várost, hogy küldje vissza a szökött jobbágyot. A város elöljárósága azt a választ adta, hogy „mi az mi városunkban jobbágyot nem ismérünk”, Boér András polgár és nem jobbágy, tehát megtagadták a kiadatását. a) A kicsire összehajtott irat Apafi Mihály fejedelem nevében kelt Segesváron, 1689. január 17-én, és a fejedelem nevében utasítja Küküllő vármegyét és a fejedelmi kancellária tisztviselőit, hogy járjanak el az ügyben Segesvár várossal szemben. Az irat ún. evocatoria, felszólító levél. Az irat nyelve latin. Hátoldalán a kiküldött tisztviselők jelentésének rövid kivonata. b) A borítékformán összehajtott irat a fejedelmi kancellária két tisztviselőjének, Zágoni Ferencnek és Fejértói Sámuelnek jelentése 1689. január 24-én Segesvárra történt kiküldetésükről. A jelentés magában foglalja az őket kiküldő fenti irat teljes szövegét. A külső oldalon a címzés Apafi Mihály fejedelemnek szól. Az irat két pecséttel volt lezárva, feltehetően a két jelentéstevő tisztviselő címeres gyűrűspecsétjével. A pecsétek épen maradtak. Az irat külzetén, a címzés mellett feljegyzés: felnyitotta Lugasi Ferenc titkár. Az irat nyelve latin, kivéve a rövid idézetet Segesvár város válaszából, mely magyar nyelvű.