auction house |
Múzeum Antique Book Shop |
date of auction |
d-m-Y H:i |
title of auction |
Fair Partner ✔ 50 tétel 1 téma No. 19. | ABC sorrendben - Kortárs XX. sz.-i világirodalom |
date of exhibition |
H-P: 10.00-18.00, Sz: 10.00-14.00 |
auction contact |
+36-1-317-50-23 | info@muzeumantikvarium.hu | www.muzeumantikvarium.hu |
link of auction |
https://axioart.com/aukcio/2023-08-30/50-tetel-1-tema-no-19 |
3. item
ALEKSZIJEVICS, Szvetlana: A háború nem asszonyi dolog.
Ford.: Kulcsár Valéria.
Budapest, 1988. Zrínyi. 131, [1] p.2015 irodalmi Nobel-díjasa, Szvetlana Alekszandrovna Alekszijevics 1948-ban született az ukrajnai Sztanyiszlavban, vagyis a mai Ivano-Frankivszkban, ukrán és belarusz szülők gyermekeként. Alekszijevics egész munkásságát végigkíséri a II. világháború, publicistaként is foglalkoztatja, bemutatja különböző arcait, ahogy egy nő, egy gyerek vagy éppen egy fásult veterán látja. Műveinek főszereplője általában a szovjet ember, a szovjet lélek, illetve annak maradványa, amit terhes örökségnek láttat. Egyes kritikusok szerint Alekszijevics „irodalmi keresztapja” Aljaksznadr Adamovics belarusz író és irodalomkritikus, aki olyan új műfajt alkotott, amelyet többek között többszólamú regénynek, oratóriumregénynek vagy tanúregénynek szokás nevezni – ezekben a nép maga meséli el a sorsát. Műveit harmincöt nyelvre fordították le, Japántól kezdve Indián át az Egyesült Államokig szinte mindenhol megjelentek. Első könyve, A háború nem asszonyi dolog 1985-ben jelent meg, majd többször újranyomták és több mint kétmillió példányban adták el. A regény nők monológjaiból áll, akik a háború kegyetlenségéről, a nők szerepéről és szenvedéseiről beszélnek. A háború nem asszonyi dolog rögtön kivívta a szovjet hatalom nemtetszését, a szovjet hatóságok betiltották, szamizdatban terjedt, csak a gorbacsovi glasznoszty idején lehetett publikálni.
A fehérorosz írónőnek kétszer is (2000-ben és 2020-ban) el kellett hagynia hazáját, Fehéroroszországot, jelenleg Németországban él. 2022 februárjában a világ több mint ezer írójának egyikeként levélben fejezte ki szolidaritását Ukrajnával és ítélte el az orosz inváziót, egyben a vérontás azonnali befejezésére szólított fel.Kiadói vászonkötésben, eredeti védóborítóval.