Studio Antikvárium

44. árverés

Korabeli színezésű rézmetszet, mérete: 308x440 mm, a lemezméret: 326x456 mm, a teljes lapméret: 405x550 mm.
Eger város leghíresebb, részlet gazdag és pontos látképe. Georg Braun és Frans Hogenberg monumentális városképgyűjteménye, a „Civitates orbis terrarum” VI. kötetének 32. lapján jelent meg. A vár felett a város latin és német megnevezése, a metszet jobb alsó sarkában a kép bővebb leírása, hátoldalán latin nyelvű ismertetése.
A látkép sarkában feltüntetett dátum természetesen sokkal későbbi, ott a kiadási év szerepel. A képen elrejtett számos motívum korábbi kidolgozási időpontra utal. A legerősebb nyom a székesegyházra metszett évszám: 1588. A várban még jól láthatóak a korábbi várvédelem nyomai, a tény, hogy a székesegyház gyúlékony teteje hiányzik, azt még Dobó István bontatta el. A látkép bal sarkában látható romok még az 1552-es támadás előtti felkészülés maradványai, melyeket szintén Dobó romboltatott le a vár jobb védhetősége érdekében. A várfalon jól látszanak az 1568-tól kezdődő, új típusú erődítés nyomai, olasz rendszerű bástyák szegélyezik a várost. A vár alatt, a Maklári kapu körül látható hevenyészett palánkra tűzött török fejek árulkodnak a legjobban a kép keletkezési dátumáról. A kép minden bizonnyal 1588. október 8-a, vagyis a szikszói csata után készült. E csatában jelentős egri katonaság is részt vett, a feljegyzések szerint 110 török fejet és 30 zászlót zsákmányolt. Akkoriban egy török fej 3 körmöci aranyforintot ért, melyért 3 nemes paripa, vagy 10 igásló volt kapható. Vagyis egy török fejet zsákmányoló és azt beszolgáltató földműves azonnal módos gazda lehetett. A szokást a törököktől vették át a magyarok, s elrettentésként tűzték azokat ki nyilvános helyekre, kerítésekre, várfalakra. A kép jobb oldalán látható török-magyar csatajelenet erre a szikszói zsákmányszerzésre utalhat.
Szalai, Eger 1617/1. Nebehay–Wagner 108.
Dekoratív, szép színezésű lap, jobb margóján apró sérülésekkel, paszpartuban.